Őrszentmiklósi víztározó

Az elfogadott javaslatot benyújtotta: Fejesné Pécsi Éva

"A Sződrákos-patak vizenyős területén került sor az Őrszentmiklósi víztározó megtervezésére majd megépítésére, melyről a korabeli sajtó így írt: Váci Napló 1968. júniusában a távlati fejlesztési elképzelésekben említi meg, hogy az elkövetkező években, nagyon fontos a termelőszövetkezetek területének öntözése, a vízparti üdülés és természetvédelem fejlesztése. „A Váci járás talajviszonyai miatt az alacsony vízszintű patakokból nem lehet nagy területeket öntözni, nem vált be a cső-kutas rendszer sem, a megoldást víztározók építése jelenti. Az elkövetkező években a Sződ—Rákospatak vizére Őr-szentmiklóson 1,3 millió köbméteres… víztározó építését tervezik”

Az események gyorsan követik egymást, a Népszabadság, 1968. okt. 12.-i cikkében már a konkrét megvalósításról ad hírt: „Az Őrszentmiklósi Egyesült Barátság TSZ részére ötven holdas víztárolót épít a Közép-dunántúli Vízügyi Főigazgatóság. A 13 millió forintért létesített mesterséges tó vizével 500 holdas kertészetet öntöznek majd. Az elképzelések szerint a közös gazdaság halat telepít a tóba, strandot és halászcsárdát épít a parton.”/4 A Sződ-Rákospatak medréből, a víztározó egy 347 méteres völgyzáró duzzasztó gát, zsilipekkel, szivattyú- és trafóház megépítésével valósult meg. A tározó befogadó képessége félmillió köbméter, hossza másfél kilométer, szélessége 100— 150 méter. Állandó átfolyást biztosító patakkal elárasztott, zárógátas, alsó kifolyású rendszer szerint épült meg./5 A tavat jelenleg is a Sződ-Rákospatak táplálja. A víztározó vizének nagy részét ősszel leengedik, ilyenkor már csak a vadkacsákat és egy-két szürke gémet lehet látni. A tó, az év bármely szakában gyönyörű látványosságot nyújt a parton sétálóknak. A téli nagy fagyok idején a korcsolyázók, fakutyázók és jéghokisok veszik birtokukba a tavat.

Csatolt dokumentumok: