|
Szociális Ügyek |
|
Ügyintéztés: Igazgatási és Adó iroda |
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményA gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 19. §-a alapján rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság állapítható meg bölcsődés, óvodás, iskolai és közoktatásban résztvevő gyermek részére, intézményi étkezés térítési díjának megfizetéséhez. Egyben a tárgyév július és november hónapjában egyszeri 5800 Ft pénzbeli támogatásban is részesül a gyermek, amennyiben e hónapokban a kedvezményre jogosult. A kedvezmény iránti kérelem benyújtásának feltétele, hogy a gyermek, illetve családja érvényes lakóhellyel vagy ennek hiányában érvényes tartózkodási hellyel rendelkezzen a településen, valamint a családban az egy főre eső jövedelem nem haladhatja meg családban élő gyermek esetében az öregséginyugdíj-minimum 125%-át, vagyis 35 625 Ft-ot, egyedülálló szülő vagy tartós beteg, illetve fogyatékos gyermek esetén az öregséginyugdíj-minimum 135%-át, vagyis 38 475 Ft-ot. A kérelemhez mellékelni kell
Nem számít vagyonnak
Óvodáztatási támogatásAz 1997. évi XXXI. törvény 160/A paragrafusának és a 20/C paragrafusának megfelelően 2009. január 1-től óvodáztatási támogatás nyújtható annak a három- illetve négyéves gyermek szülőjének,
A fentiek szerinti feltételek együttes fennállása esetén a támogatás iránti kérelmet a családból csak az egyik szülő nyújthatja be. A támogatás összege első alkalommal gyermekenként (a tárgyévben, azaz 2009. júniusában folyósítva):
A támogatás összege a további alkalommal (a tárgyévben, azaz 2009. decemberében folyósítva) minden gyermek esetében 10 000 Ft. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásRendkívüli gyermekvédelmi támogatás állapítható meg annak a 18 éven aluli gyermeknek, akinek családja időszakos létfenntartási gondokkal küzd, ezáltal megélhetésük veszélybe került, valamint kérheti a támogatást
A támogatás kérhető, ha a gyermek, illetve családja érvényes lakóhellyel vagy ennek hiányában érvényes tartózkodási hellyel rendelkezik Őrbottyán Nagyközségi Önkormányzat területén. A családban az egy főre eső jövedelem nem haladhatja meg az öregséginyugdíj-minimum kétszeresét, vagyis az 57 000 Ft-ot. A kérelemhez mellékelni kell
Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásKiegészítő gyermekvédelmi támogatásra az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául kirendelt hozzátartozója jogosult, aki a gyermek tartására köteles, és ezt a tényt gyámkirendelő határozattal igazolja. A támogatás igénybe vehető, ha a kirendelt gyám lakóhelye a településen van, továbbá jövedelme nyugellátásból, vagy baleseti nyugellátásból, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásból, vagy időskorúak járadékából ered. A támogatás összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 22%-a, azaz 6270 Ft/hó.
ívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítható összege alkalmanként 5000 Ft. |
Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj
1. felsőoktatási hallgatók számára
A pályázatra azok az önkormányzat területén állandó lakóhellyel rendelkező, hátrányos szociális helyzetű felsőoktatási hallgatók jelentkezhetnek, akik államilag támogatott, teljes idejű (nappali tagozatos) felsőfokú alapképzésben, mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben, felsőfokú szakképzésben folytatják tanulmányaikat. Nem részesülhetnek ösztöndíjban a rendvédelmi és katonai felsőoktatási intézmények hallgatói.
A középiskolai akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzésben tanulók, doktori (PhD) képzésben résztvevők , valamint külföldi intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló hallgatók nem jogosultak a Bursa Hungarica ösztöndíjra. Az ösztöndíj időtartama 10 hónap, azaz két egymást követő tanulmányi félév.
2. felsőoktatási tanulmányokat kezdeni kívánó fiatalok számára
A pályázatra azok az önkormányzat területén állandó lakóhellyel rendelkező, hátrányos szociális helyzetű fiatalok jelentkezhetnek, akik utolsóéves, érettségi előtt álló középiskolások, vagy felsőfokú diplomával nem rendelkező, felsőoktatási intézménybe még felvételt nem nyert érettségizettek és felsőoktatási intézmény keretében államilag támogatott, teljes idejű (nappali tagozatos) felsőfokú alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben, felsőfokú szakképzésben kívánnak részt venni. A középiskolai akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzésben résztvevő tanulók nem jogosultak a Bursa Hungarica ösztöndíjra. Az ösztöndíj időtartama 3×10 hónap, azaz hat egymást követő tanulmányi félév.
A támogatott pályázók szociális rászorultságát az önkormányzat évente egyszer felülvizsgálja. Az önkormányzat jogosult a megítélt ösztöndíj visszavonására, ha az ösztöndíjas szociális rászorultsága már nem áll fenn, vagy az ösztöndíjas a szociális rászorultság évenkénti felülvizsgálatánál az önkormányzattal nem működik együtt. Az ösztöndíj elbírálása mindkét esetben kizárólag szociális rászorultság alapján, a pályázó tanulmányi eredményétől függetlenül történik. Szociálisan hátrányos helyzetűnek tekinthető különösen az a hallgató, aki(nek)
- árva vagy félárva,
- valamilyen krónikus betegségben szenved, vagy családban folyamatos ellátást igénylő beteg van,
- szülője/gondviselője munkanélküli vagy nyugdíjas,
- gyermeke van,
- családjában lévő eltartottak száma három vagy annál több,
- családjában az egy főre jutó nettó átlagjövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, azaz 22 800 Ft-ot nem haladja meg,
- kollégiumi ellátásra jogosult, de abban helyhiány miatt abban részesült.
A pályázónak szociális rászorultsága igazolására pályázata kötelező mellékleteként az alábbi okiratokat kell csatolnia:
- a pályázó és a vele közös háztartásban élők jövedelméről szóló igazolás,
- ha a pályázó félárva/árva, a szülő(k) halotti anyakönyvi kivonata(i),
- ha a szülők elváltak, a jogerős bírósági ítélet másolata,
- ha a pályázó krónikus betegségben szenved, vagy családban folyamatos ellátást igénylő beteg van, az erről szóló orvosi igazolás vagy kórházi zárójelentés,
- ha a szülő/gondviselő munkanélküli, a munkaügyi központ igazolása,
- ha a szülő/gondviselő nyugdíjas, az erről szóló határozat vagy nyugdíjasigazolvány,
- ha a pályázónak gyermeke van, a gyermek születési anyakönyvi kivonata,
- ha a pályázó kollégiumi ellátásra jogosult, de helyhiány miatt abban nem részesült, az erről szóló értesítés.
Az önkormányzat saját maga bírálja el a beérkezett pályázatokat, döntése ellen a pályázó fellebbezéssel nem élhet
Lakásfenntartási támogatás
Az önkormányzat lakásfenntartási támogatást állapít meg annak a szociálisan rászoruló személynek, aki a lakása fenntartásával járó folyamatos költségeket nem tudja viselni.
A támogatást az kérheti, aki érvényes lakóhellyel, vagy a településen kívüli lakóhely esetén életvitelszerű tartózkodásával egyezően, bejelentett és érvényes tartózkodási hellyel rendelkezik a településen. A kérelemhez mellékelni kell a kérelmezővel egy háztartásban élő személyek jövedelemigazolásait, a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatot, az utolsó havi közüzemi számláját és a lakása területének nagyságát igazoló iratot (bármilyen régi, hivatalos irat megfelel, ha a lakás területe változatlan az irat keletkezése óta).
A támogatás típusai:
- Normatív típusú lakásfenntartási támogatás adható a felsorolt feltételek teljesítése esetén, ha a kérelmező háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregséginyugdíj-minimum másfélszeresét, vagyis a 42 750 Ft-ot, továbbá ha az 1993. évi III. törvény (Sztv.) alapján figyelembe vehető, elismert lakásfenntartási költség meghaladja a család összes igazolt jövedelmének 20%-át.
- Helyi lakásfenntartási támogatást állapithat meg az önkormányzat akkor ha a kérelem benyújtásához kapcsolódó feltételek teljesültek, valamint az egy főre jutó átlagos, nettó jövedelem egyedülálló esetében nem haladja meg az öregséginyugdíj-minimum két és félszeresét (71 250 Ft-ot), két- vagy többszemélyes háztartás esetében pedig a kétszeresét (57 000 Ft-ot), továbbá ha az 1993. évi III. törvény (Sztv.) alapján figyelembe vehető, elismert lakásfenntartási költség meghaladja az összes igazolt jövedelem 25%-át.
- Adósságszolgáltatáshoz kötött lakásfenntartási támogatást akkor állapítanak meg, ha a kérelmező vagy családja adósságkezelési szolgáltatásban részesül. A támogatás célja a lakásrezsi-hátralék újra kialakulásának megelőzése. A lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert költség összege 2009-ben 450 Ft.
A lakásfenntartási támogatás legkisebb összege 2500 Ft/hó, mely előre egy évre állapítható meg. Az adóssághoz kötött lakásfenntartási támogatás esetében a Családsegítő Szolgálattal kötött együttműködési szerződésben foglalt időtartamra állapítható meg a támogatás.
Időskorúak járadéka
Az időskorúak járadékára jogosult
- az az időskorú személy, aki 62. életévét, illetve a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte,
- kérelmező az lehet, aki érvényes lakóhellyel, vagy településen kívüli lakóhely esetén életvitelszerű tartózkodásával egyezően, bejelentett és érvényes tartózkodási hellyel rendelkezik a településen,
- aki a megélhetését biztosító jövedelemmel nem rendelkezik
- akinek egyedülállóként a havi jövedelme nem haladja meg az öregséginyugdíj-minimum 95%-át,
- akinek a saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az öregséginyugdíj-minimum 80%-át.
Az időskorúak járadékának havi összege
- jövedelemmel nem rendelkező, egyedülálló jogosult esetén 75 éves korig az öregséginyugdíj-minimum mindenkori legkisebb összegének a 95%-a (75 éves korig),
- jövedelemmel nem rendelkező, 75. évét betöltött egyedülálló jogosult esetén az öregséginyugdíj-minimum mindenkori legkisebb összegének 130%-a,
- nem egyedülálló jogosult esetén a jogosult havi (egy főre eső) jövedelmének és a mindenkori öregséginyugdíj-minimum 95%-ának a különbözete, de legalább havi 1000 Ft.
Időskorúak járadékára nem jogosult
- az a személy, aki előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés-büntetését tölti,
- aki 3 hónapot meghaladó időtartamban külföldön tartózkodik,
- akinek magyarországi tartózkodására vonatkozó engedélye lejárt, vagy visszavonták.
Aktív korúak ellátása
Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg annak az aktív korú személynek, aki
- egészségkárosodott, vagy
- állástalan
feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, továbbá keresőtevékenységet – a közfoglalkoztatás és az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munka kivételével – nem folytat.
Egészségkárosodott személynek minősül az, aki
- munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy
- aki vakok személyi járadékában részesül, vagy
- aki fogyatékossági támogatásban részesül.
Állástalan személynek minősül az,
- akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék folyósítási időtartama lejárt,
- akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot,
- aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel legalább egy év időtartamig együttműködött,
- akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel legalább három hónapig együttműködött.
A megélhetés nem biztosított, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át (2009-ben 25 650 Ft) és vagyona nincs.
Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították, az állami foglalkoztatási szervnél (a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ kirendeltsége)
- kéri álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét,
- teljesíti az elhelyezkedése érdekében megkötött álláskeresési megállapodásában foglaltakat,
- közfoglalkoztatásban vesz részt.
Arra az időtartamra, amikor
- közfoglalkoztatásban neki fel nem róható okból nem vesz részt, vagy
- olyan képzésben vesz részt, amelyhez keresetpótló juttatást részére nem állapítottak meg,
rendelkezésre állási támogatás illeti meg.
A rendelkezésre állási támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, 2009-ben 28 500 Ft.
Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján
- egészségkárosodott személynek minősül, vagy
- 55. életévét betöltötte, vagy
- 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel – feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben – és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani,
rendszeres szociális segélyre jogosult.
Rendszeres szociális segélyre egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult. A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 90%-ának szorzatával.
A rendszeres szociális segély folyósításának feltétele, hogy a jogosult a Szociális Szolgálat Családsegítő Csoportjával együttműködik, amelynek keretében
a) nyilvántartásba veteti magát,
b) a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik,
c) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.
A rendelkezésre állási támogatásra, valamint a rendszeres szociális segélyre való jogosultság feltételeit kétévente legalább egyszer felül kell vizsgálni. Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, akkor az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább kell folyósítani.
Ápolási díj
Ápolási díjra jogosult
- az a személy, aki súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg hozzátartozóját ápolja, gondozza,
- kérelmező az lehet, aki érvényes lakóhellyel, vagy településen kívüli lakóhely esetén, életvitelszerű tartózkodásával egyezően, bejelentett és érvényes tartózkodási hellyel rendelkezik a településen,
- az a személy, akinek a családjában az egy főre eső, átlag nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét (57 000 Ft-ot).
Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell
- az Országos Orvosszakértői Intézet orvosi bizottságának szakvéleménye, vagy a megyei gyermek-szakfőorvos igazolása, vagy a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény, vagy a területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentést, igazolást,
- továbbá a tanulási képességet vizsgáló szakértő bizottság szakvéleménye alapján az alábbiakat:
- a háziorvos igazolását arról, hogy az ápolt személy súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg,
- szakvéleményét arról, hogy emiatt állandó és tartós gondozásra szorul,
- a kérelmező TAJ-kártyáját, adóigazolványát, magánnyugdíjpénztári szerződését
Az ápolási díj havi összege
- 18 éves életkor alatti ápolt személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege,
- 18. életévét betöltött ápolt személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legalább 80%-a, de maximum 100%-a,
- fokozott ápolást igénylő beteg személy esetében a mindenkori öregséginyugdíj-minimum 130%-a.
Ha az ápolási díjra jogosult személy más rendszeres havi pénzellátásban is részesül, akkor az ápolási díj havi összege a rendszeres havi pénzellátás összegének és a lehetséges ápolási díj összegének a különbözete lesz.
Ápolási díjra nem jogosult
- az a hozzátartozó akinek az ápolása alatt lévő személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, illetve nappali ellátást nyújtó, vagy bentlakásos szociális intézményi, továbbá óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül,
- vagy közoktatási intézmény, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója.
Temetési segély
Temetési segély állapítható meg annak a személynek aki elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott, de a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. Kérelmező az lehet, aki érvényes lakóhellyel, vagy településen kívüli lakóhely esetén, életvitelszerű tartózkodásával egyezően, bejelentett és érvényes tartózkodási hellyel rendelkezik a településen, továbbá a kérelem a halálesetet követő 60 napon belül nyújtható be akkor, ha a kérelmezőnek vagy családjának az egy főre eső jövedelme nem éri el az öregséginyugdíj-minimum összegének háromszorosát (85 500 Ft-ot).
A kérelemhez csatolni kell
- a halotti anyakönyvi kivonatot,
- a temetést igazoló számlát, amely a kérelmező (eltemettető) nevére szól,
- a kérelmező illetve a családtagok részéről a kérelmet megelőző háromhavi átlag, nettó jövedelmének igazolását.
A temetési segély összege az egy főre eső jövedelemtől függően 22 412, vagy 44 824 Ft lehet.
Köztemetés
Az 1993. évi III. törvény 48. §-a alapján a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesterének kell – a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül – gondoskodnia az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik. Az elhunyt személy elhalálozása időpontjában fennálló lakóhelye (utolsó lakóhely) szerinti települési önkormányzat a köztemetés költségét a köztemetésről gondoskodó önkormányzatnak megtéríti. Az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerinti települési önkormányzat a temetési költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.
A lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján jegyzői hatáskörbe sorolt feladatok (felfüggesztés és átjegyzés)
A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) kormányrendelet alapján
- Felfüggesztés:
- a felfüggesztést kérelmezőnek a Magyar Államkincstár által vezetett 10032000–01501315 számú, „Lakáscélú kedvezmények” megnevezésű letéti számlára letétbe kell helyeznie az állami támogatás összegét,
- a letétbe helyezésről az illetékes állampénztári iroda igazolást ad ki,
- az ingatlan fekvési helye szerinti jegyzőnél kell kezdeményezni a felfüggesztési eljárást,
- a felfüggesztésről a jegyző hoz határozatot abban az esetben, ha az igénybe vevő hitelt érdemlően igazolta, hogy az állami támogatás összegét a Magyar Államkincstárnál vezetett letéti számlára befizette,
- az államilag támogatott ingatlan elidegenítésére kötött szerződés keltezésétől számítva 15 napon belül kérelmezhető a felfüggesztés, a 15 napos határidő jogvesztő, a határidőt követően már nem lehet kérni a felfüggesztést.
- A felfüggesztés iránti kérelemhez az alábbiakat kell csatolni:
- az elidegenített ingatlan adás-vételi szerződését, ha van (15 napos jogvesztő határidővel),
- 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapot,
- igazolást az összeg kincstári letétbe helyezéséről,
- az állami támogatásra vonatkozó szerződést.
Átjegyzés
- Az átjegyzés iránti kérelemhez mellékletként benyújtandó iratok:
- 2 db 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap (amennyiben korábban már volt felfüggesztő határozat, csak az új ingatlanra vonatkozót),
- 2 db adásvételi szerződés (az eladott és a megvett ingatlanról)
- 2 db hivatalos értékbecslés, amely az eladott és az újonnan megvett ingatlan forgalmi értékére vonatkozik,
- az állami támogatásra vonatkozó szerződések
Jövedelemvizsgálat személyes gondoskodás esetén
- A 2007. évi CXXI. törvény szabályozása szerint az étkeztetés és a házi segítségnyújtás igénylése esetén az igénylő családjában az egy főre jutó jövedelmet, illetve az idősotthoni ellátásra vonatkozó igény esetében az igénylő havi jövedelmét és vagyoni helyzetét a jegyző megvizsgálja a kérelem benyújtását megelőző hónapi jövedelemigazolás és vagyon-nyilatkozat alapján és erről igazolást ad.
- Az étkeztetésre vonatkozó jövedelemvizsgálat iránti kérelmet a jövedelemigazolással együtt az Esély Alpellátási Központál lehet benyújtani.
- A házi segítségnyújtásra és az idősotthoni ellátásra a Esély Alapellátsi Központál kezdeményezhetőek.
Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételéhez szükséges biztosítási jogviszony fenntartása
A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló, többször módosított, 1993. évi III.törvény 54. §-a rendelkezik az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról.
Az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából az önkormányzat annak a személynek állapítja meg szociális rászorultságát,
– akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%át (2009-ben 34 200 Ft) nem haladja meg, és nem rendelkezik vagyonnal,
– aki egyedül élő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át (2009-ben 42 750 Ft) nem haladja meg, és nem rendelkezik vagyonnal.
A kérelmeket az alábbi iratokkal együtt lehet benyújtani:
– kérelemnyomtatvány,
– vagyonnyilatkozat,
– jövedelemigazolás,
– a Regionális Munkaügyi Központ igazolása a járadék folyósításáról
– a 16. életévét betöltött gyermek iskolalátogatási igazolása.
Közgyógyellátás
A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy közfinanszírozás alapjául elfogadott ár mértékéig jogosult térítésmentesen szolgáltatást igénybe venni, az efölötti árat a jogosultnak kell fizetni. A közgyógyellátást igénylő személy háziorvosa igazolást állít ki, mely lezárt borítékban jut el az Igazgatási és Adó irodához, ahol az ilyen irányú igény esetén kérelmet kell benyújtani.
A jövedelmi jogosultság vizsgálata után (háromhavi nettó átlagkereset alapján), ha jogosult a kérelmező, az önkormányzat szakértői állásfoglalást kér a Közép-magyarországi Egészségbiztosítási Pénztártól (TEP). A TEP állapítja meg az egyedi havi gyógyszerkeretet, mely alapján az önkormányzat meghozza a határozatot, amiben megjelöli a közgyógyellátási igazolvány érvényességi határidejét is. Ezt a határozatot elküldi a TEP-nek, ahol elkészítik az igazolványt, amit postai úton kap meg a kérelmező.
Alanyi jogon közgyógyellátásra jogosult
- a bentlakásos gyermek és ifjúságvédelmi intézményben lakó, az átmeneti gondozott, az átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorú,
- az a rendszeres szociális segélyezett, akinek a munkaképesség csökkenése a 67%-ot eléri, vagy a vakok személyi járadékába részesül, vagy fogyatékossági támogatásban részesül,
- a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott,
- a központi szociális segélyben részesülő,
- a rokkantsági járadékos,
- az, aki I., II. csoportú rokkantsága alapján részesül nyugellátásban, baleseti nyugellátásban,
- az, aki saját jogán jogosult magasabb összegű családi pótlékra, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül.
Normatív alapon történő megállapítás
A jegyző közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg egy évre annak a személynek, akinek havi rendszeres gyógyszerköltsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (ez 2009-ben 28 500 Ft) 10 százalékát (tehát 2850 Ft-ot) meghaladja, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (ez 2009-ben 28 500 Ft), egyedülálló esetén annak 150 százalékát (ez 2009-ben 42 750 Ft).
Méltányosságból történő megállapítás
A képviselő-testület annak a személynek is megállapíthatja a közgyógyellátásra való jogosultságát, aki szociálisan rászorult és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni. Közgyógyellátásra jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét, (ez 2009-ben 57 000 Ft), egyedül élő esetében a két és félszeresét (ez 2009-ben 71 250 Ft), feltéve, ha a részére feltétlen szükséges havi rendszeres gyógyító ellátás költségének összege eléri az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20 százalékát (2009-ben 5700 Ft).
2008. január 1-től, ha az érintett alanyi jogcímen kapja kétévenként, ha normatív és méltányos jogcímen kapja évente kell meghosszabbítani a közgyógyellátási igazolvány érvényességét, az igazolvány kiállításának alapjául szolgáló ok, tény fennállásának igazolásával.
A támogatás igénylésének leadási határideje a tárgyév április 30-a
A kérelemhez csatolni kell
- a mozgáskorlátozott jövedelmének igazolását (a tárgyévet megelőző 12 havi nettó bér), nyugdíjasok esetében a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által a tárgyév elején kiküldött igazolólapot, munkanélküliség esetén igazolást a Munkaügyi Központtól,
- a mozgáskorlátozott munkaviszonyban álló családtagjának jövedelméről szóló igazolást (a tárgyévet megelőző 12 havi nettó bér), nyugdíjasok esetében a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által a tárgyév elején kiküldött évi igazolólapot, munkanélküliség esetén járadék folyósításáról szóló igazolást a Munkaügyi Központtól,
- igazolást a családi pótlékról, a felsőfokú intézményben tanulók iskolalátogatásáról,
- új igénylő ill. nem végleges mozgáskorlátozottság esetén az I. fokú orvosi szakvéleményt
- a szerzési támogatáshoz a még érvényes jogosítvány másolatát,
- az átalakítási támogatáshoz az érvényes jogosítvány másolatát és igazolást a személygépkocsi segédberendezéssel történő felszereléséről.
Fogyatékossági támogatásban részesülők nem jogosultak a közlekedési támogatásra. A közlekedési, szerzési és átalakítási támogatás jövedelemfüggő. A támogatásra akkor jogosult a súlyosan mozgáskorlátozott, ha családjában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg az öregséginyugdíj-minimum két és félszeresét (2009-ben havi 71 250 Ft-ot).
