Az ingatlanon elhagyott, vagy felhalmozott települési szilárd hulladékkal
kapcsolatos hatósági ügyek

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (továbbiakban Hgt.) 20. § (1) bekezdése – mely értelmében az ingatlan tulajdonosa, birtokosa, használója köteles az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladékot a jogszabályban előírtak szerint gyűjteni, valamint az annak begyűjtésére feljogosított hulladékkezelőnek átadni – és a Hgt. 30. § (1) bekezdése – mely kimondja, hogy: „Az ingatlanon elhagyott hulladék kezelési kötelezettsége a hulladék tulajdonosát, ha annak személye nem állapítható meg - ellenkező bizonyításig – az ingatlan tulajdonosát terheli” – alapján hulladékgazdálkodási eljárás indítása hivatali észlelés, vagy lakossági bejelentés nyomán.

A települési folyékonyhulladék-gyűjtés és -ártalmatlanítás szabályosságával
kapcsolatos hatósági ügyek

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 20. § (1) bekezdése szerinti – mely értelmében: „Az ingatlan tulajdonosa, birtokosa vagy használója (a továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos) köteles az ingatlanán keletkező, az ideiglenes tárolásra szolgáló (közműpótló) létesítmények, berendezések ürítéséből származó, illetve közüzemi csatornahálózatba vagy más módon befogadóba vagy szennyvíztisztítóba nem vezetett települési folyékony hulladékot, valamint a települési szilárd hulladékot a külön jogszabályban előírtak szerint gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére feljogosított hulladékkezelőnek átadni” – kötelezettség teljesítése vizsgálata céljából eljárás indítása hivatali észlelés, vagy lakossági bejelentésajvédelmi eljárás

A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 4.§ (1) bekezdés felhatalmazása alapján az alábbi zaj- és rezgésvédelmi ügyek tartoznak a kerületi önkormányzat jegyzője hatáskörébe.

a) statisztikai besorolás alapján
41 épületek építése
42 egyéb építmények építése
43 speciális szaképítés
45 gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása
46 nagykereskedelem
47 kiskereskedelem (kivéve gépjármű, motorkerékpár)
55 szálláshely szolgáltatás
56 vendéglátás
73 reklám, piackutatás
81 építmény-üzemeltetés, zöldterület-kezelés
90 alkotó-, művészeti szórakoztató tevékenység
93 sport, szórakoztató, szabadidős tevékenység

b) a védendő épületek védendő helyiségeinek belső terére előírt zajvédelmi követelmények teljesítésére vonatkozó ügyekben, valamint
c) a védendő épületek védendő helyiségeinek belső terére előírt rezgéskövetelmények teljesítésére vonatkozó ügyekben
valamennyi, az adott épületen belüli, illetve
az adott épületen kívüli rezgésforrás okozta rezgésterhelés esetén az a) pont szerinti tevékenységeknél.

Az a) pont szerinti környezeti zajt előidéző üzemi vagy szabadidős zajforrásra vonatkozóan a tevékenység megkezdése előtt a környezeti zaj- és rezgésforrás üzemeltetője köteles a jegyzőtől a környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, és a határérték betartásának feltételeit megteremteni, kivéve, ha
a tervezett környezeti zajforrás hatásterületén nincs védendő terület, épület vagy helyiség, vagy
a tervezett környezeti zajforrás hatásterületének határvonala a számítások, illetve mérések alapján a környezeti zajforrást magába foglaló telekingatlan határvonalán belülre esik, és a telekingatlant a zajforrás üzemeltetőjén kívül más személy nem használja.

A zajkibocsátási határérték megállapítása eljárás illetékköteles.
Az illeték 5000 Ft. nyomán

Levegőtisztaság-védelmi ügyek

A települési önkormányzat jegyzője környezetvédelmi hatósági hatáskörében a levegő védelméről szóló 306/2010.(XII.23.) Korm. rend. alapján eljár

• a hulladék nyílt téri, vagy a hulladékok égetésének feltételeit rögzítő jogszabályban foglaltaknak nem megfelelő berendezésben történő égetése, illetve a hulladék – háztartásban keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék kivételével – háztartási berendezésben történő égetése esetén. Az eljárás megindításához szükséges a panaszolt ingatlan pontos, cím szerinti megjelölése, ennek hiányában eljárás megindításra nincs lehetőség. Az eljárást segíti a légszennyező tevékenységet alátámasztó
  – két tanú személyes, vagy természetes személyazonosító adatokkal ellátott, papíralapú nyilatkozata, és/vagy
  – a légszennyező tevékenységet hitelt érdemlően dokumentáló adatrögzítő (fénykép, filmfelvétel stb),
• a legfeljebb 500 kWth névleges bemenő hőteljesítményű, háztartási és közintézmény tüzelőberendezés forrásával kapcsolatos levegőtisztaság-védelmi hatósági ügyben,
• a legfeljebb 140 kWth névleges bemenő hőteljesítményű, nem az előző pont szerinti kizárólag füstgázt kibocsátó tüzelőberendezés forrásával kapcsolatos levegőtisztaság-védelmi hatósági ügyben,
• az egy háztartásban élő személy(ek) mindennapi szükségleteinek kielégítésére, otthona fenntartására szolgáló tevékenység és az ahhoz használt berendezés forrásával kapcsolatos levegőtisztaság-védelmi hatósági ügyben,
• a nem gazdasági tevékenység keretében végzett tevékenység okozta bűzterheléssel kapcsolatos levegőtisztaság-védelmi hatósági ügyben,
• az egy háztartásban élő személy(ek) mindennapi szükségleteinek kielégítésére, otthona fenntartására szolgáló tevékenység és az ahhoz használt berendezés; a családi ház, illetve az egy vagy több lakás ellátására szolgáló, az 500 kW névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezés (a továbbiakban együtt: háztartási tevékenység) forrásai levegővédelmi vizsgálatával kapcsolatban,
• az oktatási, egészségügyi és szociális intézmények azon 500 kW névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezései forrásai levegővédelmi vizsgálatával kapcsolatban, amelyeket nem gazdasági tevékenység keretében üzemeltetnek,>
• a 140 kW névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezések forrásainak üzemeltetőivel szemben.

A levegővédelmi követelményt megsértő természetes és jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére, a jogsértő tevékenység megszüntetésére, illetve a mulasztás pótlására való kötelezéssel egyidejűleg, – ha jogszabály másként nem rendelkezik – levegőtisztaság-védelmi bírságot kell kiszabni.

Fás szárú növények védelmével kapcsolatos hatósági eljárás

A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII.30.) Korm. rendelet szerinti eljárás megindítása.

1. A közterületen lévő fás szárú növények kivágása és pótlása

A közterületen lévő fás szárú növény kivágását a fás szárú növény helye szerint illetékes jegyző engedélyezi. A fakivágási engedélyezése pótlási kötelezettséggel, vagy pénzbeli megváltással jár.

2. Telken belüli fakivágás, telken belüli fás szárú növények kezelése, fenntartása

A telken belüli fakivágás, az építéshatósági eljárás keretében történt fakivágás kivételével, engedélyhez nem kötött, de a kivágott fa szükségszerinti pótlásáról gondoskodni kell.
Az ingatlanhasználó meghatározott fenntartási és kezelési munkák elvégzésére kötelezhető.

3. Fás szárú növények telepítése

Fás szárú növény az ingatlan azon részén és oly módon telepíthető, hogy az - figyelemmel az adott faj, fajta tulajdonságaira, növekedési jellemzőire, szakszerű kezelésére - az emberi életet és egészséget nem veszélyeztetheti, a biztonságos közlekedést nem akadályozhatja, valamint nem okozhat kárt a meglévő építményekben, létesítményekben, és nem akadályozhatja azok biztonságos működését. Ez a szabályozás 2009. január 1-től hatályos, tehát 2009. január 1-jét követően ültetett fák esetében kötelezhető az ingatlantulajdonos ezen telepítési előírások teljesítésére.

2009. január 1-jét megelőzően ültetett fákkal kapcsolatos panaszok esetén a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959 évi IV. törvényben részletezett szabályok alapján bírósági eljárást lehet kezd