A jegyzői hatáskörű gyámhatóság feladat- és hatásköre
- teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot vesz fel,
- ügygondnokot, eseti gondnokot rendel ki, a kirendelt gondnokot felmenti,
munkadíjat állapít meg a részére,
- a gyámhivatal felkérésére a gyámsági és gondnoksági ügyekben leltározási
feladatokat végez,
- a gyermekek védelembe vételéről és annak megszüntetéséről dönt,
- a gyermekek azonnali ideiglenes hatályú elhelyezéséről határoz,
- szakértőt rendel ki,
- közreműködik a gondozási díjak felülvizsgálatánál (szülő nyilatkoztatása,
kt)
- elkészíti a bírósági/társhatósági stb. megkeresésekben kért
környezettanulmányokat.
Tájékoztató a családi jogállás rendezéséről |
A gyermek apjának azt kell tekinteni, akivel az
anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő, vagy
annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állott.
A vélelmezett fogamzási idő a gyermek születésének napjától
visszafelé számított 182. és 300. nap között eltelt idő, mind a két határnap
hozzászámításával.
Ha az anya házasságának megszűnése után újból házasságot kötött várandóssága alatt, a gyermek apjának az
új férjet kell tekinteni.
Ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a
gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem állott házassági
kötelékben a gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit, aki a gyermeket
teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatával magáénak elismerte, vagy azt, akit
a bíróság a gyermek apjának nyilvánított, továbbá, aki az anyával külön törvény
szerint lefolytatott reprodukciós eljárásban vett részt és a gyermek származása
ennek következménye.
Ha a gyermekre vonatkozó apasági vélelem nem
állapítható meg, a családi jogállás képzelt személy bejegyzésének elrendelésével
rendezhető.
I. Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat
Felveheti:
- gyámhatóság (gyámhivatal, jegyzői gyámhatóság), illetékességhez nem kötött
- anyakönyvvezető
- bíróság
- magyar külképviseleti hatóság
- közjegyző
Nyilatkozattétel ideje:
- a gyermek születése előtt – fogamzási idő kezdetétől
- a gyermek születése után – a 18. életévének betöltéséig
- képzelt személy bejegyzését követően is mód van
Személyes
megjelenés szükséges és lehetőleg együtt kell meghallgatni:
- anya
- a gyermeket elismerni szándékozó férfi
- 14. életévet betöltött gyermek
- a gyermek törvényes képviselője, ha az nem az anya
- az apa törvényes képviselője – ha az apa kiskorú
- az anya törvényes képviselője – ha a méhmagzat elismerésekor az anya kiskorú
– akit eseti gondnokul ki lehet rendelni
Nyilatkozat
megtételének feltétele és igazolásul csatolandó:
- az anya nem él házasságban, ill. a házasság felbontását jogerősen 300 napnál
korábban mondta ki a bíróság, továbbá, ha az anya özvegy és a férj a fogamzási
idő előtt már meghalt és ezért az apaság vélelme nem áll fenn igazolás:
- hajadon családi állapotra vonatkozó hatósági bizonyítvány (lakóhely szerinti
jegyzőtől)
- jogerős bírói ítélet
- halotti anyakönyvi kivonat
- a nyilatkozó apa és gyermeke között legalább 16 év korkülönbség van
- méhmagzat esetén – szakorvosi bizonyítvány (amely tartalmazza: a fogamzás és
a szülés feltételezett időpontját)
- személyazonosságot és a személyi azonosító jelet igazoló okmány
- személyi azonosító igazolvány, ill. egyéb személyazonosításra szolgáló
igazolvány (útlevél, stb.)
- hatósági bizonyítvány a személyi azonosító jelről
- lakcímkártya
Nyilatkozat tartalmazza:
- az elismerő apa teljes hatályú nyilatkozatát a gyermekre vonatkozóan
- az anya, a 14 életévét betöltött gyermek és a törvényes képviselő
hozzájáruló nyilatkozatát
- a gyermek családi nevére vonatkozó bejelentést
A
nyilatkozatot a gyámhivatal jegyzőkönyvbe foglalja.
II. Családi jogállás rendezése bírósági
perrel
1. Az apaság vélelmének megállapítása
A bíróság a gyermek apjának nyilvánítja azt a férfit, aki az anyával
a fogamzási időben nemileg érintkezett, és az összes körülmény (bizonyítási
eljárás) gondos mérlegelése alapján alaposan feltételezhető, hogy a gyermek
ebből az érintkezésből származik.
Indíthatja:
- az apa
- a tudomásulvételt követő 1 év
- ügyészi jóváhagyás 1 év után
- gyermek
- nagykorúságát követő 1 éven belül
- gyermek gyámja – a gyámhivatal előzetes hozzájárulásával
- gyermek halála után leszármazója
- gyámhivatal – ha a gyermek érdekében áll
- szülő, gyám és a 14. évét betöltött gyermek kérheti
- hivatalból
- eseti gondnokot rendel a per megindítására és a gyermek perbeni törvényes
képviseletének ellátására
2. Az apaság vélelmének
megdöntése
Az apasági vélelem megdöntése iránt pert lehet indítani a
bíróságon, ha a gyermek érdeke a családi jogállásának valóságnak megfelelő
rendezése, valamint ha feltételezhető, hogy az apasági vélelem nem a vérszerinti
apánál áll fenn.
Indíthatja:
- gyermek
- cselekvőképtelen kiskorú esetén a gyámhivatal hozzájárulásával indítható
per, abban az esetben, ha a származás kiderítése és a családi jogállás rendezése
a gyermek érdekében áll. Hozzájárulás esetén a gyámhivatal eseti gondnokot
rendel a gyermek perbeni képviseletének ellátására, amennyiben a gyermeknek az
anya a törvényes képviselője.
- gyermek halála után leszármazója
- vélelmezett apa (1 éven belül) a születésről való értesülést követően
- ügyész (1 éven túl)
3. Anyaság megállapítása
Indíthatja:
- gyermek,
- gyermek halála esetén leszármazója, azzal szemben, akit anyjának vél
- az, aki a gyermek anyjának véli magát
Ha a származás
reprodukciós eljárás következménye, nincs helye a perindításnak, azzal a nővel
szemben, aki az eljáráshoz ivarsejtet vagy embriót adományozott.
III. Képzelt apa adatainak megállapítása
A gyermek családi jogállása hatósági intézkedéssel is
rendezhető, képzelt apa bejegyzésével, ha apasági vélelem nem áll fenn, és a
gyermek családi jogállása perindítással sem rendezhető.
gyámhivatal
állapítja meg a képzelt személy adatait és jegyezteti be a születési
anyakönyvbe
- az anya kérelmére a gyermek 3 éves koráig
- 3 éves kor után hivatalból
- ha az anya-apa ismeretlen, azonnal
Fontos!
A
képzelt személy bejegyzés csak látszat intézkedés, később bármikor lehet apai
elismerő nyilatkozatot tenni (pld.: ha az anya férjhez megy, a házastársa is
elismerheti a gyermeket a magáénak)
Irányadó jogszabályok:
Csjt. 1952. évi IV. tv. a házasságról, a családról és a
gyámságról: 34.-45. §
Gyer. 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a
gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról: 54.-64. §
Gyár. 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi
feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és
illetékességéről: 6. § és 21.§
A gyámhivatal feladatai
A gyermekek védelme érdekében
- elhelyezi a gyermeket ideiglenes hatállyal a különélő másik szülőnél, más
hozzátartozónál vagy alkalmas más személynél, illetve nevelőszülőnél, – ha erre
nincs más mód – gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben,
- megállapítja a szülői felügyeleti jog feléledését,
- dönt a más szerv által alkalmazott ideiglenes hatályú elhelyezés
megszüntetéséről és megváltoztatásáról,
- átmeneti nevelésbe veszi a gyermeket, és egyidejűleg gyámot (hivatásos
gyámot) rendel,
- tartós nevelésbe veszi a gyermeket, és egyidejűleg gyámot (hivatásos gyámot)
rendel,
- dönt az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek kapcsolattartásáról,
- figyelemmel kíséri az átmeneti nevelésbe vett gyermek és a szülő
kapcsolatának alakulását, a szülőnek a gondozó személlyel vagy intézménnyel való
együttműködését,
- dönt a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vételének megszüntetéséről,
- dönt az utógondozás és az utógondozói ellátás elrendeléséről,
- dönt a gondozási díjfizetési kötelezettség megállapításáról, illetve
megszüntetéséről,
- megállapítja az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek lakóhelyét,
- dönt az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, speciális szükségletű
gyermeknevelési felügyeletről,
- közreműködik a bírósági végrehajtási eljárásban.
A pénzbeli támogatásokkal kapcsolatban dönt
- az otthonteremtési támogatás megállapításáról,*
- a gyermektartásdíj megelőlegezéséről.*
A gyermek családi jogállásának rendezése érdekében
- teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot vesz fel,
- megállapítja a gyermek családi és utónevét,
- hozzájárul – cselekvőképtelen jogosult esetén – a családi jogállás
megállapítására irányuló per megindításához, és egyidejűleg eseti gondnokot
rendel.
Az örökbefogadással kapcsolatban
- dönt a gyermeket örökbe fogadni szándékozók alkalmasságáról, és kérelemre
elrendeli az örökbefogadásra alkalmas személyek nyilvántartásba való felvételét,
- dönt a gyermek örökbefogadhatónak nyilvánításáról,
- elbírálja és jóváhagyja a szülőnek azon jognyilatkozatát, amellyel
hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához,
- dönt az örökbefogadás engedélyezéséről,
- dönt a felek közös kérelme alapján az örökbefogadás felbontásáról,
- kérelemre felvilágosítást adhat a vér szerinti szülő adatairól.
Pert indíthat, illetve kezdeményezhet
- a gyermek elhelyezése illetve kiadása,
- a gyermeket megillető tartási követelés érvényesítése,
- a szülői felügyelet megszüntetése vagy visszaállítása,
- a gyermek örökbefogadásának felbontása,
- a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés és annak megszüntetése,
- a számadási kötelezettség illetve a számadás helyességének megállapítása
iránt.
Feljelentést tesz
- a gyermek veszélyeztetése vagy a tartás elmulasztása,
- a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt.
A szülői felügyeleti joggal illetve a gyermektartásdíjjal
kapcsolatban
- dönt a gyermek és a szülő kapcsolattartásáról,
- intézkedik a bíróság, valamint a gyámhivatal által szabályozott
kapcsolattartás végrehajtásáról,
- dönt a szülő jognyilatkozatának érvényességéhez szükséges jóváhagyásról,
- dönt a szülői felügyeleti jogkörbe tartozó olyan kérdésről, amelyben a
szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők nem jutottak egyetértésre,
- hozzájárul a gyermek családbafogadásához,
- jóváhagyja a gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilatkozatot,
- engedélyezi a gyermek részére a szülői ház vagy a szülők által kijelölt más
tartózkodási hely elhagyását, illetve a feltételek megváltozása esetén
visszavonja az e tárgyban kiadott engedélyt,
- dönt a gyermek házasságkötésének engedélyezéséről,
- eljár a külföldön lakó vagy tartózkodó személy tartásdíj iránti igényével
kapcsolatos ügyben,
- engedélyezi a tanköteles gyermek művészeti, sport-, modell- vagy hirdetési
tevékenység keretében történő foglalkoztatását.
A gyámsággal és a gondnoksággal kapcsolatban
- a gyermek részére gyámot, hivatásos gyámot rendel,
- ideiglenes gondnokot, gondnokot, hivatásos gondnokot rendel,
- irányítja és felügyeli a gyám, a hivatásos gyám tevékenységét,
- felfüggeszti, elmozdítja vagy felmenti a gyámot, a gondnokot,
- külön jogszabályban meghatározott esetekben zárlatot rendel el, eseti
gondnokot, zárgondnokot, ügygondnokot, az ügyeinek vitelében akadályozott
személy képviseletére és méhmagzat részére gondnokot rendel és ment fel, továbbá
megállapítja a munkadíjukat.
A vagyonkezeléssel kapcsolatban
- dönt a gyermekek és a gondnokoltak készpénzvagyonának gyámi fenntartásos
betétben vagy folyószámlán történő elhelyezéséről, illetve az elhelyezett pénz
felhasználásáról, államilag garantált értékpapírba, biztosítási kötvénybe
történő befektetéséről, letétben kezeléséről, valamint egyéb tárgyak letétbe
helyezéséről,
- dönt a gyám, a gondnok vagyon- és bérlakás kezeléséhez kapcsolódó
jognyilatkozata érvényességéhez szükséges jóváhagyásról,
- rendszeres felügyelete alá vonhatja a vagyonkezelést, ha a szülők a gyermek
vagyonának kezelése tekintetében kötelességüket nem teljesítik,
- elbírálja a rendszeres és az eseti számadást, meghatározott esetekben a
végszámadást,*
- közreműködik a gyermekek, gondnokoltak ingó és ingatlan vagyonával és
vagyoni értékű jogával kapcsolatos ügyekben, közreműködik a hagyatéki
eljárásban.
|
|