Önkormányzat
Polgármesteri hivatal
Közérdekű
Polgármesteri hivatal Ügyleírások, Nyomtatványok Gyermekvédelem, gyámügyek

Gyermekvédelem, Gyámügyek

Ügyintézés: Igazgatási és Adó Iroda Veresegyház Gyámhivatal

A jegyzői hatáskörű gyámhatóság feladat- és hatásköre

  • teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot vesz fel,
  • ügygondnokot, eseti gondnokot rendel ki, a kirendelt gondnokot felmenti, munkadíjat állapít meg a részére,
  • a gyámhivatal felkérésére a gyámsági és gondnoksági ügyekben leltározási feladatokat végez,
  • a gyermekek védelembe vételéről és annak megszüntetéséről dönt,
  • a gyermekek azonnali ideiglenes hatályú elhelyezéséről határoz,
  • szakértőt rendel ki,
  • közreműködik a gondozási díjak felülvizsgálatánál (szülő nyilatkoztatása, kt)
  • elkészíti a bírósági/társhatósági stb. megkeresésekben kért környezettanulmányokat.
 

Tájékoztató a családi jogállás rendezéséről

A gyermek apjának azt kell tekinteni, akivel az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő, vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állott.
A vélelmezett fogamzási idő a gyermek születésének napjától visszafelé számított 182. és 300. nap között eltelt idő, mind a két határnap hozzászámításával.

Ha az anya házasságának megszűnése után újból házasságot kötött várandóssága alatt, a gyermek apjának az új férjet kell tekinteni.

Ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem állott házassági kötelékben a gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit, aki a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatával magáénak elismerte, vagy azt, akit a bíróság a gyermek apjának nyilvánított, továbbá, aki az anyával külön törvény szerint lefolytatott reprodukciós eljárásban vett részt és a gyermek származása ennek következménye.

Ha a gyermekre vonatkozó apasági vélelem nem állapítható meg, a családi jogállás képzelt személy bejegyzésének elrendelésével rendezhető.



I. Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat


Felveheti:
  • gyámhatóság (gyámhivatal, jegyzői gyámhatóság), illetékességhez nem kötött
  • anyakönyvvezető
  • bíróság
  • magyar külképviseleti hatóság
  • közjegyző
Nyilatkozattétel ideje:
  • a gyermek születése előtt – fogamzási idő kezdetétől
  • a gyermek születése után – a 18. életévének betöltéséig
  • képzelt személy bejegyzését követően is mód van
Személyes megjelenés szükséges és lehetőleg együtt kell meghallgatni:
  • anya
  • a gyermeket elismerni szándékozó férfi
  • 14. életévet betöltött gyermek
  • a gyermek törvényes képviselője, ha az nem az anya
  • az apa törvényes képviselője – ha az apa kiskorú
  • az anya törvényes képviselője – ha a méhmagzat elismerésekor az anya kiskorú – akit eseti gondnokul ki lehet rendelni
Nyilatkozat megtételének feltétele és igazolásul csatolandó:
  • az anya nem él házasságban, ill. a házasság felbontását jogerősen 300 napnál korábban mondta ki a bíróság, továbbá, ha az anya özvegy és a férj a fogamzási idő előtt már meghalt és ezért az apaság vélelme nem áll fenn igazolás:
    • hajadon családi állapotra vonatkozó hatósági bizonyítvány (lakóhely szerinti jegyzőtől)
    • jogerős bírói ítélet
    • halotti anyakönyvi kivonat
  • a nyilatkozó apa és gyermeke között legalább 16 év korkülönbség van
  • méhmagzat esetén – szakorvosi bizonyítvány (amely tartalmazza: a fogamzás és a szülés feltételezett időpontját)
  • személyazonosságot és a személyi azonosító jelet igazoló okmány
    • személyi azonosító igazolvány, ill. egyéb személyazonosításra szolgáló igazolvány (útlevél, stb.)
    • hatósági bizonyítvány a személyi azonosító jelről
    • lakcímkártya
Nyilatkozat tartalmazza:
  • az elismerő apa teljes hatályú nyilatkozatát a gyermekre vonatkozóan
  • az anya, a 14 életévét betöltött gyermek és a törvényes képviselő hozzájáruló nyilatkozatát
  • a gyermek családi nevére vonatkozó bejelentést
A nyilatkozatot a gyámhivatal jegyzőkönyvbe foglalja.


II. Családi jogállás rendezése bírósági perrel


1. Az apaság vélelmének megállapítása


A bíróság a gyermek apjának nyilvánítja azt a férfit, aki az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett, és az összes körülmény (bizonyítási eljárás) gondos mérlegelése alapján alaposan feltételezhető, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származik.

Indíthatja:
  • az apa
    • a tudomásulvételt követő 1 év
    • ügyészi jóváhagyás 1 év után
  • gyermek
    • nagykorúságát követő 1 éven belül
  • gyermek gyámja – a gyámhivatal előzetes hozzájárulásával
  • gyermek halála után leszármazója
  • gyámhivatal – ha a gyermek érdekében áll
    • szülő, gyám és a 14. évét betöltött gyermek kérheti
    • hivatalból
    • eseti gondnokot rendel a per megindítására és a gyermek perbeni törvényes képviseletének ellátására
2. Az apaság vélelmének megdöntése

Az apasági vélelem megdöntése iránt pert lehet indítani a bíróságon, ha a gyermek érdeke a családi jogállásának valóságnak megfelelő rendezése, valamint ha feltételezhető, hogy az apasági vélelem nem a vérszerinti apánál áll fenn.

Indíthatja:
  • gyermek
    • cselekvőképtelen kiskorú esetén a gyámhivatal hozzájárulásával indítható per, abban az esetben, ha a származás kiderítése és a családi jogállás rendezése a gyermek érdekében áll. Hozzájárulás esetén a gyámhivatal eseti gondnokot rendel a gyermek perbeni képviseletének ellátására, amennyiben a gyermeknek az anya a törvényes képviselője.
  • gyermek halála után leszármazója
  • vélelmezett apa (1 éven belül) a születésről való értesülést követően
  • ügyész (1 éven túl)
3. Anyaság megállapítása

Indíthatja:
  • gyermek,
  • gyermek halála esetén leszármazója, azzal szemben, akit anyjának vél
  • az, aki a gyermek anyjának véli magát
Ha a származás reprodukciós eljárás következménye, nincs helye a perindításnak, azzal a nővel szemben, aki az eljáráshoz ivarsejtet vagy embriót adományozott.


III. Képzelt apa adatainak megállapítása

A gyermek családi jogállása hatósági intézkedéssel is rendezhető, képzelt apa bejegyzésével, ha apasági vélelem nem áll fenn, és a gyermek családi jogállása perindítással sem rendezhető.

gyámhivatal állapítja meg a képzelt személy adatait és jegyezteti be a születési anyakönyvbe
  • az anya kérelmére a gyermek 3 éves koráig
  • 3 éves kor után hivatalból
  • ha az anya-apa ismeretlen, azonnal
Fontos!

A képzelt személy bejegyzés csak látszat intézkedés, később bármikor lehet apai elismerő nyilatkozatot tenni (pld.: ha az anya férjhez megy, a házastársa is elismerheti a gyermeket a magáénak)



Irányadó jogszabályok:
Csjt. 1952. évi IV. tv. a házasságról, a családról és a gyámságról: 34.-45. §
Gyer. 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról: 54.-64. §
Gyár. 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről: 6. § és 21.§

A gyámhivatal feladatai

A gyermekek védelme érdekében

  • elhelyezi a gyermeket ideiglenes hatállyal a különélő másik szülőnél, más hozzátartozónál vagy alkalmas más személynél, illetve nevelőszülőnél, – ha erre nincs más mód – gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben,
  • megállapítja a szülői felügyeleti jog feléledését,
  • dönt a más szerv által alkalmazott ideiglenes hatályú elhelyezés megszüntetéséről és megváltoztatásáról,
  • átmeneti nevelésbe veszi a gyermeket, és egyidejűleg gyámot (hivatásos gyámot) rendel,
  • tartós nevelésbe veszi a gyermeket, és egyidejűleg gyámot (hivatásos gyámot) rendel,
  • dönt az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek kapcsolattartásáról,
  • figyelemmel kíséri az átmeneti nevelésbe vett gyermek és a szülő kapcsolatának alakulását, a szülőnek a gondozó személlyel vagy intézménnyel való együttműködését,
  • dönt a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vételének megszüntetéséről,
  • dönt az utógondozás és az utógondozói ellátás elrendeléséről,
  • dönt a gondozási díjfizetési kötelezettség megállapításáról, illetve megszüntetéséről,
  • megállapítja az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek lakóhelyét,
  • dönt az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, speciális szükségletű gyermeknevelési felügyeletről,
  • közreműködik a bírósági végrehajtási eljárásban.

A pénzbeli támogatásokkal kapcsolatban dönt

  • az otthonteremtési támogatás megállapításáról,*
  • a gyermektartásdíj megelőlegezéséről.*

A gyermek családi jogállásának rendezése érdekében

  • teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot vesz fel,
  • megállapítja a gyermek családi és utónevét,
  • hozzájárul – cselekvőképtelen jogosult esetén – a családi jogállás megállapítására irányuló per megindításához, és egyidejűleg eseti gondnokot rendel.

Az örökbefogadással kapcsolatban

  • dönt a gyermeket örökbe fogadni szándékozók alkalmasságáról, és kérelemre elrendeli az örökbefogadásra alkalmas személyek nyilvántartásba való felvételét,
  • dönt a gyermek örökbefogadhatónak nyilvánításáról,
  • elbírálja és jóváhagyja a szülőnek azon jognyilatkozatát, amellyel hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához,
  • dönt az örökbefogadás engedélyezéséről,
  • dönt a felek közös kérelme alapján az örökbefogadás felbontásáról,
  • kérelemre felvilágosítást adhat a vér szerinti szülő adatairól.

Pert indíthat, illetve kezdeményezhet

  • a gyermek elhelyezése illetve kiadása,
  • a gyermeket megillető tartási követelés érvényesítése,
  • a szülői felügyelet megszüntetése vagy visszaállítása,
  • a gyermek örökbefogadásának felbontása,
  • a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés és annak megszüntetése,
  • a számadási kötelezettség illetve a számadás helyességének megállapítása iránt.

Feljelentést tesz

  • a gyermek veszélyeztetése vagy a tartás elmulasztása,
  • a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt.

A szülői felügyeleti joggal illetve a gyermektartásdíjjal kapcsolatban

  • dönt a gyermek és a szülő kapcsolattartásáról,
  • intézkedik a bíróság, valamint a gyámhivatal által szabályozott kapcsolattartás végrehajtásáról,
  • dönt a szülő jognyilatkozatának érvényességéhez szükséges jóváhagyásról,
  • dönt a szülői felügyeleti jogkörbe tartozó olyan kérdésről, amelyben a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők nem jutottak egyetértésre,
  • hozzájárul a gyermek családbafogadásához,
  • jóváhagyja a gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilatkozatot,
  • engedélyezi a gyermek részére a szülői ház vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási hely elhagyását, illetve a feltételek megváltozása esetén visszavonja az e tárgyban kiadott engedélyt,
  • dönt a gyermek házasságkötésének engedélyezéséről,
  • eljár a külföldön lakó vagy tartózkodó személy tartásdíj iránti igényével kapcsolatos ügyben,
  • engedélyezi a tanköteles gyermek művészeti, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenység keretében történő foglalkoztatását.

A gyámsággal és a gondnoksággal kapcsolatban

  • a gyermek részére gyámot, hivatásos gyámot rendel,
  • ideiglenes gondnokot, gondnokot, hivatásos gondnokot rendel,
  • irányítja és felügyeli a gyám, a hivatásos gyám tevékenységét,
  • felfüggeszti, elmozdítja vagy felmenti a gyámot, a gondnokot,
  • külön jogszabályban meghatározott esetekben zárlatot rendel el, eseti gondnokot, zárgondnokot, ügygondnokot, az ügyeinek vitelében akadályozott személy képviseletére és méhmagzat részére gondnokot rendel és ment fel, továbbá megállapítja a munkadíjukat.

A vagyonkezeléssel kapcsolatban

  • dönt a gyermekek és a gondnokoltak készpénzvagyonának gyámi fenntartásos betétben vagy folyószámlán történő elhelyezéséről, illetve az elhelyezett pénz felhasználásáról, államilag garantált értékpapírba, biztosítási kötvénybe történő befektetéséről, letétben kezeléséről, valamint egyéb tárgyak letétbe helyezéséről,
  • dönt a gyám, a gondnok vagyon- és bérlakás kezeléséhez kapcsolódó jognyilatkozata érvényességéhez szükséges jóváhagyásról,
  • rendszeres felügyelete alá vonhatja a vagyonkezelést, ha a szülők a gyermek vagyonának kezelése tekintetében kötelességüket nem teljesítik,
  • elbírálja a rendszeres és az eseti számadást, meghatározott esetekben a végszámadást,*
  • közreműködik a gyermekek, gondnokoltak ingó és ingatlan vagyonával és vagyoni értékű jogával kapcsolatos ügyekben, közreműködik a hagyatéki eljárásban.

A kapcsolattartás szabályozása, végrehajtása

A kapcsolattartásról – a szülők megegyezésének hiányában – a gyámhivatal dönt. Ha házassági vagy gyermekelhelyezési per van folyamatban, a szülők megegyezésének hiányában a kapcsolattartásról a bíróság dönt. Ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, ennek megváltoztatását a határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül csak a bíróságnál lehet kérni, és csak abban az esetben, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság a döntését alapította utóbb lényegesen megváltoztak és a kapcsolattartás újraszabályozása a gyermek érdekeit szolgálja.
A gyámhivatal, illetőleg a házassági vagy gyermekelhelyezési perben a bíróság a felróható magatartást tanúsító szülő kapcsolattartási jogát a gyermek érdekében korlátozhatja vagy megvonhatja, illetőleg e jog gyakorlásának szünetelését rendelheti el.
Ha a kapcsolattartásra jogosult vagy a kapcsolattartásra kötelezett a kapcsolattartást szabályozó bírósági vagy gyámhivatali döntésben foglalt kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, a gyámhivatal kérelemre elrendeli a végrehajtást, továbbá kötelezi a mulasztó felet a kapcsolattartás meghiúsítása folytán keletkezett igazolt költségek viselésére. Amennyiben ezen intézkedések nem vezetnek eredményre, a gyámhivatal bírság kiszabásáról intézkedik.
A végrehajtás iránti kérelemhez mellékelni kell a kapcsolattartás szabályozásáról szóló jogerős bírósági vagy gyámhivatali döntést.

Kiskorúak házasságkötésének engedélyezése

A 16. évét betöltött házasuló a házasságkötés engedélyezése iránti kérelmet a gyámhivatalnál vagy az anyakönyvvezetőnél személyesen terjesztheti elő. A házasságkötéshez szükséges előzetes engedély megadása iránti kérelemhez csatolni kell

  • a háziorvos arra vonatkozó igazolását, hogy a kiskorú gyermek a házasságkötéshez szükséges testi és értelmi fejlettséggel rendelkezik,
  • a házasulandó felek jövedelemigazolását, amelyből megállapítható, hogy a 16. életévet betöltött házasuló, illetve a meglévő vagy a 18. életévének elérése előtt születendő gyermekének megélhetése és lakhatása a házasságkötés után biztosítva van,
  • a családvédelmi szolgálat tanácsadásán való részvételt tanúsító igazolást.

Ha a tizenhatodik életévét betöltött gyermek kíván házasságot kötni, az előzetes engedélyt bármelyik házasulandó fél lakóhelye szerinti gyámhivatal megadhatja, erről azonban a másik gyámhivatalt értesíteni kell.

Családi jogállás rendezése

Ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem állott házassági kötelékben, a gyermek apjának kell tekinteni

  • azt a férfit, aki a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerte el, vagy
  • azt, akit a bíróság jogerős ítélettel a gyermek apjának nyilvánított, vagy
  • a törvényben meghatározott feltételek esetén azt, aki a gyermek születése után az anyával házasságot kötött, vagy
  • azt a férfit, aki az anyával lefolytatott emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásban vett részt és a származás a reprodukciós eljárás következménye.

Ha a gyermek mindkét szülője ismeretlen, születése után nyomban, ha pedig apjának kiléte nem állapítható meg, az anya kérelmére bármikor, egyébként pedig a gyermek harmadik életévének betöltése után hivatalból kell intézkedni az iránt, hogy a születési anyakönyvbe a gyermek szülőiként, illetőleg apjaként képzelt személyt jegyezzenek be. Az intézkedésre a gyámhivatal hivatott.
A gyermek nevében a gyámhivatal hozzájárulásával apaság megállapítása és apaság megdöntése iránt per indítható, a hozzájárulás iránti kérelmet a törvényes képviselő jogosult benyújtani a gyámhivatalhoz. A gyermek perbeli képviseletét a gyámhivatal által kirendelt eseti gondnok látja el.

Tartásdíj állam általi megelőlegezése

A gyermektartásdíj megelőlegezésének feltételei:

  • a bíróság a tartásdíjat jogerős határozatában már megállapította vagy van olyan külföldi bíróság, vagy más hatóság által hozott jogerős határozat, amelyet a Magyarországon élő gyermek javára nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján kell végrehajtani, és
  • a gyermektartásdíj összegének behajtása (az eredménytelen végrehajtást, illetve a végrehajtás szünetelését kimondó foglalási jegyzőkönyv alapján) átmenetileg lehetetlen, továbbá
  • a gyermeket gondozó szülő vagy más törvényes képviselő nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani, feltéve, hogy a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi átlagjövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét (ez az összeg 2006-ban 51 600 Ft).
Polgármesteri hivatal ügyintézés