Polgármesteri hivatal Ügyleírások, Nyomtatványok Építéshatósági ügyek
|
Építéshatósági ügyek |
|
Ügyintézés: Műszaki Iroda
|
A döntés folyamata
Amikor először felmerül az építés gondolata, a döntést alaposan meg kell fontolni. Az építéssel sok gond és nehézség jár. Ennek csak egy kis része a különböző hatóságokkal, köztük az építésügyi hatósággal való egyeztetések sora. Először válasszunk egy tervezőt. Vele összeállítjuk az úgynevezett beruházási programot. Bizonyos kérdések tisztázása alapvető fontosságú a tervező számára és nem is olyan egyszerű, mint ahogy azt első látásra gondolni lehetne! Általában többszöri, hosszasabb beszélgetés szükséges az építtető és a tervező között.
Nem kell sajnálni az időt ezekre a beszélgetésekre!
A végleges döntés meghozatalához feltétlenül szükséges a pénzügyi lehetőségek minél pontosabb feltárása. Tájékozódni kell a különböző pénzintézeteknél a hitel lehetőségekről, amelyek feltételei nem minden banknál azonosak, ezért indokolt többet is felkeresni információ szerzés céljából. Annak a kérdésnek a megválaszolásában, hogy mennyi pénzre lesz szükség az építkezéshez, a már kiválasztott tervező nyújthat segítséget. Az építményérték meghatározása majd kötelező melléklete lesz az engedélyezési dokumentációnak is.
A tervezés folyamata
A tervező személye
A Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara által kiadott országos tervezői névjegyzékben is kereshetünk tervezőt, illetve ellenőrizhetjük jogosultságukat. Ezt a kamarák honlapján is megtehetjük. Feltétlenül tájékozódjunk a tervező jogosultságáról, mert a tervező kiválasztása a 191/2009.(IX.15.) Korm.rendelet az építtettő felelőssége. Ezt a rendeletet érdemes tüzetesebben tanulmányozni, mert tartalmazza az építési tevékenységben résztvevők feladatait és felelősségét. Be nem tartása építésfelügyeleti bírságot vonhat maga után. Olyan tervezőt kell találnunk, aki a mi elképzeléseinket össze tudja egyeztetni a jogszabályok alkotta keretekkel, mindeközben figyelembe veszi az anyagi korlátokat és az építészeti szakmai szabályokat is. A részletes előírásokat és az egyes tervezői kategóriák tervezési jogosultságát – azt, hogy mekkora és milyen funkciójú épületet tervezhet – a módosított 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet tartalmazza.
A megfelelő tervezési jogosultság mellett a tervező kiválasztásának másik fontos szempontja a már megvalósított munkáinak ismerete. Ezért próbáljuk meg kideríteni hol, milyen épületek készültek az ő tervei alapján, és vegyük a fáradságot, menjünk el egy-két házat megnézni, esetleg a benne élőkkel váltsunk pár szót arról, mennyire vannak megelégedve az épülettel.
Nem kell sajnálni az időt ezekre a beszélgetésekre!
A végleges döntés meghozatalához feltétlenül szükséges a pénzügyi lehetőségek minél pontosabb feltárása. Tájékozódni kell a különböző pénzintézeteknél a hitel lehetőségekről, amelyek feltételei nem minden banknál azonosak, ezért indokolt többet is felkeresni információ szerzés céljából. Annak a kérdésnek a megválaszolásában, hogy mennyi pénzre lesz szükség az építkezéshez, a már kiválasztott tervező nyújthat segítséget. Az építményérték meghatározása majd kötelező melléklete lesz az engedélyezési dokumentációnak is.
A tervezés folyamata
A tervező személye
A Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara által kiadott országos tervezői névjegyzékben is kereshetünk tervezőt, illetve ellenőrizhetjük jogosultságukat. Ezt a kamarák honlapján is megtehetjük. Feltétlenül tájékozódjunk a tervező jogosultságáról, mert a tervező kiválasztása a 191/2009.(IX.15.) Korm.rendelet az építtettő felelőssége. Ezt a rendeletet érdemes tüzetesebben tanulmányozni, mert tartalmazza az építési tevékenységben résztvevők feladatait és felelősségét. Be nem tartása építésfelügyeleti bírságot vonhat maga után. Olyan tervezőt kell találnunk, aki a mi elképzeléseinket össze tudja egyeztetni a jogszabályok alkotta keretekkel, mindeközben figyelembe veszi az anyagi korlátokat és az építészeti szakmai szabályokat is. A részletes előírásokat és az egyes tervezői kategóriák tervezési jogosultságát – azt, hogy mekkora és milyen funkciójú épületet tervezhet – a módosított 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet tartalmazza.
A megfelelő tervezési jogosultság mellett a tervező kiválasztásának másik fontos szempontja a már megvalósított munkáinak ismerete. Ezért próbáljuk meg kideríteni hol, milyen épületek készültek az ő tervei alapján, és vegyük a fáradságot, menjünk el egy-két házat megnézni, esetleg a benne élőkkel váltsunk pár szót arról, mennyire vannak megelégedve az épülettel.
A tervezési szerződést jogszabály alapján kötelezően írásba kell foglalni.
A telek
A leendő épület helyének, a teleknek a kiválasztásában több szempontot kell figyelembe venni. Ezek között vannak olyanok, melyeket az építtető is kellőképpen mérlegelni tud. Vannak azonban az ingatlanhoz kapcsolódó olyan egyéb körülmények is, amelyek alapvetően befolyásolják az oda megépíthető épületet, és nem látszanak első ránézésre. Ilyenek a helyi építési előírások, amelyek meghatározzák többek között a beépíthető terület nagyságot, az építhető legnagyobb építmény magasságot, az épület elhelyezésére vonatkozó szabályokat, továbbá más műszaki jellegű tulajdonságok (pl.: geológiai adottságok, közmű csatlakozási lehetőségek, stb.). Ezek pontos megismerésében célszerű a tervező segítségét igénybe venni, hiszen ő szakszerű és célirányos kérdéseket tud feltenni azoknak a hatóságoknak, amelyek ezekkel az adatokkal rendelkeznek. Elsősorban és elengedhetetlenül, még a telek megvásárlása előtt meg kell tudni, hogy a terület milyen építési övezetbe tartozik, mert ez meghatározza az ott létesíthető építmények funkcióját.Ismernünk kel továbbá a telek művelési ágát, mert építési engedély mezőgazdasági művelési ágú telekre csak a körzeti földhivatal által kiadott jogerős más célú hasznosítái engedély birtokában adható. Adott esetben meg kell ismerni az erdészeti, környezetvédelmi és a műemlékvédelmi hivatalok előírásait is.
A telek
A leendő épület helyének, a teleknek a kiválasztásában több szempontot kell figyelembe venni. Ezek között vannak olyanok, melyeket az építtető is kellőképpen mérlegelni tud. Vannak azonban az ingatlanhoz kapcsolódó olyan egyéb körülmények is, amelyek alapvetően befolyásolják az oda megépíthető épületet, és nem látszanak első ránézésre. Ilyenek a helyi építési előírások, amelyek meghatározzák többek között a beépíthető terület nagyságot, az építhető legnagyobb építmény magasságot, az épület elhelyezésére vonatkozó szabályokat, továbbá más műszaki jellegű tulajdonságok (pl.: geológiai adottságok, közmű csatlakozási lehetőségek, stb.). Ezek pontos megismerésében célszerű a tervező segítségét igénybe venni, hiszen ő szakszerű és célirányos kérdéseket tud feltenni azoknak a hatóságoknak, amelyek ezekkel az adatokkal rendelkeznek. Elsősorban és elengedhetetlenül, még a telek megvásárlása előtt meg kell tudni, hogy a terület milyen építési övezetbe tartozik, mert ez meghatározza az ott létesíthető építmények funkcióját.Ismernünk kel továbbá a telek művelési ágát, mert építési engedély mezőgazdasági művelési ágú telekre csak a körzeti földhivatal által kiadott jogerős más célú hasznosítái engedély birtokában adható. Adott esetben meg kell ismerni az erdészeti, környezetvédelmi és a műemlékvédelmi hivatalok előírásait is.
Az engedély nélküli kivitelezés
Mielőtt valaki építési tevékenységbe (meglévő épület átalakítása, bővítése, stb.) kezdene, célszerű szakembertől (tervező, építésügyi hatóság) megérdeklődni, hogy a tervezett kivitelezési munka, építési engedély vagy bejelentés köteles-e, vagy a nélkül elvégezhető. Az építési engedély nélkül végezhető építési, illetőleg a bontási engedély nélkül végezhető bontási munkát is csak a településrendezési tervek, a helyi építési szabályzat, továbbá az általános érvényű kötelező építésügyi és más hatósági (védőterületi, biztonsági, közegészségügyi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, műemléki és természetvédelmi, az egészséges és biztonságos munkavégzésre történő stb.) előírások megtartásával szabad végezni. E rendelkezések megsértése esetén a szabálytalanul végzett építési munkák jogkövetkezményeit kell alkalmazni.
Aki a fentiek szerint engedélyhez kötött építési vagy bontási munkát az építésügyi hatóság jogerős és végrehajtható engedélye nélkül végez, vagy végeztet, azzal szemben építésügyi bírságot kell kiszabni.
A bírság csak abban az esetben engedhető el, ha az építtető a szabálytalanságot a bírság megfizetésére előírt határidő előtt megszünteti, azaz az engedély nélkül épített épületrészt lebontja és az eredeti állapotot visszaállítja. Az építésügyi bírság összegét az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet szabályozza. A bírság összege közel olyan magas, hogy gyakran megéri inkább lebontani és a szabályos engedély megszerzése után újra felépíteni az épületet, mintsem kifizetni a bírságot.
Építési engedélyköteles, illetve bejelentési kötelezettség alá eső építési tevékenységet csak arra jogosultsággal rendelkező kivitelező végezhet, általános esetben felelős műszaki vezető irányításával. Több vállalkozóval kötött szerződés sestén kötelező a műszaki ellenőr alkalmazása is. Az építési tevékenység megkezdését az építésfelügyeleti hatóságnak be kell jelenteni.
Az engedélyezésről általában
Építéshatósági ügyekben a vonatkozó jogszabályok alapján csak személyesen, illetve írásbeli megbízással rendelkező megbízott útján lehet eljárni. Elektronikus ügyintézésre nincs lehetőség.
A tervezésnek – az engedélyezési tervek elkészítésének – fő célja egy olyan, tervekből és szöveges leírásból álló dokumentáció összeállítása, amely alapján az arra illetékes építésügyi hatóság az építési engedély megadásáról dönthet.
A dokumentáció tartalmát az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet határozza meg, amely részletesen előírja, hogy milyen rajzok és műszaki leírás, műszaki számítások szükségesek a döntés meghozatalához.
Az építtetőnek igazolnia kell azt a jogát, hogy az adott ingatlanra építhet, ezt nevezi a jog építési jogosultságnak.
Az engedélyezési dokumentációnak része a területileg illetékes földhivataltól beszerzett hivatalos helyszínrajz, amelyen rajta van a tervezett épület telke és a közvetlen környezete, valamint az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap három hónapnál nem régebbi hiteles másolata egy-egy példányban.
Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelmet, megfelelő illetékkel ellátva, az előírás szerinti nyomtatványon kell benyújtani az adott ingatlan vonatkozásában illetékes I. fokú építésügyi hatósághoz.
Az építésügyi hatóság köteles a beadott engedély kérelmet és mellékleteit megvizsgálni abból a szempontból, hogy minden, a döntéshez szükséges dokumentum benyújtásra került-e. Amennyiben hiányosságot talált, úgy az építtetőt 10 munkanapon belül – határidő kitűzésével – hiánypótlásra hívja fel. Hangsúlyozni kell, hogy ez az ellenőrzés nem tartalmi vizsgálat, csak a dokumentáció teljes körűségére terjed ki, tehát abból, hogy nem adott ki a hatóság hiánypótlási felszólítást, még nem lehet az engedély megadására következtetni. Az engedélyezési dokumentáció tartalmi vizsgálata keretében a hatóságnak vizsgálnia kell, hogy a tervezett építési, bontási munka megfelel-e az országos és a helyi építési szabályoknak valamint a szakmai követelményeknek. Ezeket a 253/1997.(XII.20.) számú kormányrendelettel kihirdetett Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) valamint a helyi rendezési terv, építési szabályzat tartalmazza. Ezek ismeretét, megismerését a tervezőre kell bízni. Az építésügyi hatósági döntés meghozatalára – jogszabály szerint – 60; 30 vagy 15 nap áll a hatóság rendelkezésére. Ebbe a határidőbe nem számít bele a határozatról értesítendők adatainak a fölhivataltól való beszerzésének, valamint az esetleges szakhatósági közreműködésnek az ideje, így a tényleges időtartam lényegesen hosszabb is lehet. További határidő módosítást eredményezhet a Ket. 33.§ (7) bekezdésében biztosított lehetőség, mely szerint az eljáró közigazgatási szerv vezetője – jelen esetben az első fokú építésügyi hatáskört gyakorló települési önkormányzati jegyző – a határidőt indokolt esetben, egy ízben, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. Erről – kérelemre indult eljárás esetén – az ügyfelet értesíteni kell.
Az eljáró hatóság a döntését, az engedély megadásáról vagy megtagadásáról szóló rendelkezést határozatba/végzésbe foglalja. Ennek egy-egy példányát minden érdekelt ügyfél részére kiküldi. Az ügyfelek a műszaki terveket és dokumentációt az első fokú építésügyi hatóságnál – félfogadási időben – a fellebbezésre nyitva álló határidőben megtekinthetik, arról jegyzeteket készíthetnek. Erre a Ket. 68.§-a biztosít jogot, miszerint: (1) Az ügyfél személyesen, illetve a törvényes vagy írásban meghatalmazott képviselője útján betekinthet az eljárás során keletkezett iratba, arról másolatot, kivonatot készíthet vagy másolatot kérhet. Az ügyfél a döntés közlésétől számított 15 napon belül fellebbezést nyújthat be az építkezés helye szerinti regionális közigazgatási hivatalhoz, mint II. fokú építésügyi hatósághoz. A közigazgatási hivatal a Ket. 104.§ (3) bekezdése értelmében a fellebbezéssel megtámadott határozatot és az azt megelőző eljárást megvizsgálja, tekintet nélkül arra, hogy ki és milyen okból fellebbezett. A vizsgálat eredményeként a határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti, ez utóbbi esetben az eljárást megszüntetheti, vagy az első fokú hatóságot új eljárás lefolytatására utasíthatja. Amennyiben a II. fokú építésügyi hatóság által hozott határozatot valamely ügyfél sérelmesnek tartja, úgy azt a közigazgatási bíróság előtt keresettel támadhatja meg. Erre a II. fokú határozat átvételétől számított 30 nap áll rendelkezésére. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van, ami azt jelenti, hogy nem kezdhető meg a határozatban engedélyezett munka, amennyiben a bírósághoz forduló fél kéri a bíróságtól a végrehajtás felfüggesztését és a bíróság a végrehajtás felfüggesztését elrendeli. A bíróság az államigazgatási határozatot jogszabálysértés megállapítása esetén hatályon kívül helyezheti és – szükség esetén – a közigazgatási szervet új eljárásra kötelezheti. A közigazgatási szervet a bírósági ítélet rendelkezései és indokolása köti, annak tartalmát a megismételt eljárás és a határozathozatal során köteles figyelembe venni. A közigazgatási bírósági eljárás egy fokú, azaz a bíróság döntése jogerős és végrehajtható, további fellebbezésre nincs lehetőség.
Az eljárás valamely szintjén jogerőssé vált engedélyről a kérelmezőt a hatóság írásban értesíti és részére a határozatot/végzést, valamint a dokumentáció két példányát a jogerőre emelkedést tanúsító rájegyzéssel – záradékkal – ellátva megküldi. Ennek birtokában lehet a döntésben foglalt joggal élni, például az építkezést megkezdeni, a lakást használatba venni stb.
Az építésügyi hatósági eljárás illetéke
1. Az építésügyi hatóságnál indított eljárás illetéke a. telekalakítási engedélyezési eljárás esetében telkenként 5000 Ft,
b. elvi építési engedélyezési eljárás esetében, ha
a. a telek beépítésével kapcsolatos követelmények, vagy a településképi és építészeti követelmények (építészeti megjelenítés környezetbe illeszkedése) tisztázására szolgál, 15 000 Ft,
b. a műemléki, régészeti, kulturális örökségvédelmi, természet-, táj- és környezetvédelmi, egészségvédelmi, talajvédelmi, valamint életvédelmi, tűzvédelmi követelmények tisztázására, vagy a műszaki követelményeket előzetesen tisztázó – az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő – műszaki megoldások alkalmazhatóságára szolgál, 30 000 Ft,
c. a b.a–b.b. pontokban meghatározottak együttes tisztázására szolgál, 45 000 Ft,
c. építési (továbbépítési) engedélyezési eljárás esetében
a. új egylakásos lakóépület építése és bővítése esetén 20 000 Ft,
egyéb új épület építése és bővítése esetén lakásonként 10 000 Ft,
egyéb önálló rendeltetési egység építése és bővítése esetén
önálló rendeltetési egységenként 250 m² hasznos alapterületig 20 000 Ft,
a 250 m²-nél nagyobb hasznos alapterületű önálló rendeltetési egységenként 100 000 Ft,
b. meglévő épület átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén az építési tevékenységgel érintett hasznos alapterület minden megkezdett 100 m²-ként 10 000 Ft, vagy az érintett felület minden megkezdett 200 m²-ként 10 000 Ft,
c. műtárgy építése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor minden megkezdett 100 m²-ként 10 000 Ft, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 1000 Ft,
d. meglévő műtárgy bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén az építési tevékenységgel érintett alapterület minden megkezdett 100 m²-ként 10 000 Ft, vagy ennek hiányában az érintett felület minden megkezdett 200 m²-ként 10 000 Ft,
e. egyéb építési tevékenység esetén 50 m²-ként 10 000 Ft, f. antennák, antennatartó szerkezetek, csatlakozó műtárgyak esetén, az eljárás tárgyát képező távközlési építmény legnagyobb lineáris méretét figyelembe véve, megkezdett méterenként 50 000 Ft, d. módosított építési engedélyezés esetén a módosítással érintett építményrész tekintetében az alapeljárás illetékével egyező mértékű,
e. az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldás engedélyezése esetén 20 000 Ft,
f. felvonó, mozgólépcső és mozgójárda építésére vonatkozó engedélyezés esetén 15 000 Ft,
g. építési tevékenység bejelentési eljárása esetén 20 000 Ft,
h. bontási engedélyezési eljárás esetén a bontandó építmény 100 m²-ként 10 000 Ft, vagy folyóméterenként 1000, vagy darabonként 10 000 Ft,
i. fennmaradási engedélyezési eljárás (engedély nélkül végzett bontás tudomásulvétele) esetén a c., f., g. és h. pontok szerint megállapított illeték másfélszerese,
j. használatbavételi engedélyezés esetében a c., f. pontokban megállapított illetékkel megegyező mértékű,
k. használatbavétel bejelentése esetén a g. pontban megállapított illetékkel megegyező mértékű,
l. rendeltetésmegváltoztatási engedélyezési eljárás esetén az érintett – önálló rendeltetési egységenként – 10 000 Ft, amennyiben azonban a rendeltetés megváltoztatása építési engedélyköteles munkával jár együtt, az a c–e. és g. pont szerinti illetékkel megegyező mértékű,
m. az a–l. pont alá nem eső elsőfokú építésügyi hatósági eljárás (pl. bármely építésügyi hatósági engedély érvényének meghosszabbítása, jogutódlás kérése) esetében 10 000 Ft,
n. az építésrendészeti hatósági intézkedés kérése esetében 15 000 Ft,
2. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásban hozott döntés ellen igénybe vehető fellebbezés esetén az illeték 30 000 Ft.
3. Felügyeleti intézkedés esetén az illeték 50 000 Ft.
Elvi engedélyezési eljárás
Az engedélyezés feltételeinek előzetes tisztázása céljából az építésügyi hatóságtól – építési tevékenység végzésére nem jogosító – elvi építésügyi hatósági engedély kérhető az Étv. 35. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben. Elvi engedélyt kell kérni, ha
• az építtető mezőgazdasági birtokközpontot vagy kiegészítő központot kíván kialakítani,
• az építtető az elektronikus hírközlő hálózat felszíni építményeit védett természeti vagy épített környezetben kívánja elhelyezni, illetve
• jogszabály azt előírja.
Egy telekre vonatkozóan a tervezett építési tevékenység végzésére több elvi építési engedély is kérhető. Az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldásra irányuló kérelem elvi építési engedély-kérelem formájában is benyújtható.
Az elviengedély-kérelemhez – a tartalomtól függően – mellékelni kell
• az 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet (továbbiakban R.) 5. mellékletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt legalább három példányban és – ha a kérelem benyújtásakor még nem áll rendelkezésre a szükséges és előírt szakhatósági állásfoglalás – az érdekelt szakhatóságok számától függően további egy példányban,
• a tervezői nyilatkozatot,
• a külön jogszabályban előírt esetekben a tervtanács szakmai véleményét,
• ha a kérelem benyújtásakor már rendelkezésre áll, az ügyben érdekelt szakhatóság állásfoglalását a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációval együtt.
Az elvi engedélyezési eljárásban a döntést a kérelem előterjesztésétől, a bejelentéstől számított
a) 30 napon belül hozzuk meg (hiánytalan kérelem esetén, ha már a szakhatóságok hozzájáruló nyilatkozatát a záradékolt dokumentációval és a kérelemmel együtt benyújtották) az (R.) 1. melléklet I. fejezete szerinti építési tevékenységek elvi engedélyezésekor,
b) 15 napon belül hozzuk meg (hiánytalan kérelem esetén, ha már a szakhatóságok hozzájáruló nyilatkozatát a záradékolt dokumentációval és a kérelemmel együtt benyújtották) az (R.) 1. melléklet II. fejezete szerinti építési tevékenységek elvi engedélyezésekor.
Az elvi engedély iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság – a kérelem tartalmától függően – vizsgálja, hogy
• a kérelem és mellékletei megfelelnek-e az e rendeletben foglalt követelményeknek,
• az Étv. 36. §-ában foglaltak teljesíthetők-e,
• az építésügyi jogszabályokban előírt szakmai követelményektől eltérő tervezett műszaki megoldás a külön jogszabályban meghatározottak szerint engedélyezett vagy engedélyezhető-e,
• a külön jogszabályi előírás szerint a tervezett építményt a környezetébe illeszkedően helyezték-e el.
Az elvi építési engedély iránti kérelem elbírálása során – az Étv. 36. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra is figyelemmel – az építési tevékenységgel érintett telek kialakítottnak minősül akkor is, ha jogerős és végrehajtható telekalakítási engedéllyel rendelkezik.
Építési engedélyezési és bejelentési eljárás
A 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet (továbbiakban R.) 1. melléklet
a) I. fejezetében meghatározott építmények építése és építési tevékenység végzése építési engedély,
b) II. fejezetében meghatározott építmények építése és építési tevékenység végzése bejelentés alapján végezhető.
Egy telekre vonatkozóan az építési engedélyt (bejelentést) az egyidőben, illetve folyamatosan vagy ütemezve elvégezni kívánt építési tevékenység egészére kell kérni. Több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az egyes szakaszokban megépítendő építményekre – az építési tevékenység egészének bemutatása mellett – szakaszonként külön-külön is lehet építési engedélyt kérni.
Egy telekre vonatkozóan a tervezett építési tevékenység végzésére több építési engedély is kérhető (bejelentés tehető), azonban ugyanazon építmény (építési tevékenység) vonatkozásában csak egy építési engedély valósítható meg.
Az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldásra irányuló kérelem az építési engedélykérelemmel együtt is benyújtható.
Az építési engedély-kérelemhez a tartalmától függően mellékelni kell
• a (R.) 24. § (5) bekezdés a)-c) és f) pontjában meghatározottakat,
• az építési jogosultság igazolását szolgáló dokumentumokat,
• a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. vagy 3. számú mellékletében meghatározott tevékenység vagy építmény esetén – a (2) bekezdés szerinti esetben az összes szakaszra vonatkozóan együttesen – a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés d) pont db) vagy dc) alpontja, illetőleg 10. § (2) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti döntést, a (R.) 24. § alapján lefolytatott összevont eljárás esetén az egységes környezethasználati engedélyt,
• erdőterület igénybevétele esetén ahhoz az erdészeti hatóság elvi hozzájárulását, illetve előzetes engedélyét,
• a közút kezelőjének hozzájárulását o közút területén, az alatt vagy felett építmény, o belterületen a közút mellett ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény, o külterületen a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén száz méteren belül építmény építése esetén,
• a (R.) 7. melléklet szerinti kitöltött statisztikai adatlapot,
• termőföld esetén a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős hatósági határozatot.
Bejelentés esetén a tartalomtól függően mellékelni kell:
• a (R.) 5. melléklet III. fejezet 13. pontjában meghatározott egyszerűsített építészeti-műszaki dokumentációt 3 példányban, illetőleg – ha a bejelentéskor még nem áll rendelkezésre a szükséges és előírt szakhatósági állásfoglalás – az adott esetben érdekelt szakhatóságok számától függően további 1 példányban,
• a (R.) 24. § (5) bekezdés b) és f) pontjában foglaltakat,
• az (R.) 24. § (5) bekezdés b)–g) pontjában foglaltakat.
Az építési engedélyezési eljárásban a döntést a kérelem előterjesztésétől, a bejelentéstől számított
a) 60 napon belül hozzuk meg (hiánytalan kérelem esetén, ha már a szakhatóságok hozzájáruló nyilatkozatát a záradékolt dokumentációval és a kérelemmel együtt benyújtották) az (R.) az 1. melléklet I. fejezete szerinti építési tevékenységek építési engedélyezése esetén,
b) 15 napon belül hozzuk meg (hiánytalan kérelem esetén, ha már a szakhatóságok hozzájáruló nyilatkozatát a záradékolt dokumentációval és a kérelemmel együtt benyújtották) az (R.) az 1. melléklet II. fejezete szerinti építési tevékenységek bejelentése esetén.
Az építési engedély iránti kérelem elbírálása és a bejelentés tudomásul vétele során az építésügyi hatóság meggyőződik arról, hogy
• a kérelem és mellékletei a (R.) 17. §-ban és a 28. § (5)-(6) bekezdésében foglaltaknak megfelelnek-e,
• az Étv. 36. §-ában foglaltak biztosítottak-e,
• a tervezett építési tevékenység és az építészeti-műszaki dokumentáció megfelel-e az építésügyi jogszabályokban előírt szakmai és tartalmi követelményeknek, illetőleg az azoktól eltérő tervezett műszaki megoldás a külön jogszabályban meghatározottak szerint engedélyezett vagy engedélyezhető-e, illetve bejelentés esetén tudomásul vehető-e,
• új építmény építése, meglévő épület bővítése esetén az építési tevékenységgel érintett telek kialakítása a helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben, illetőleg a jogszabályokban meghatározottak szerint megtörtént-e, az építési tevékenységgel érintett telek rendezett-e,
• az építménnyel összefüggő tervezett tereprendezési munkálatok megvalósíthatóak-e.
Az építésügyi hatóság az építési engedélyezés (bejelentés tudomásul vétele) során a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően – ha jogszabály ezt előírja, akkor a tervtanácsi állásfoglalást is figyelembe véve – a külön jogszabályban előírtak szerint vizsgálja, hogy a tervező a település beépítésének jellegét, sajátos építészeti arculatát a tervezett építmény, épületegyüttes (építményrész) elhelyezése és kialakítása, tervezése során figyelembe vette-e, az építményt a környezetébe, és – ha azt a tájvédelmi hatóság nem vizsgálja – a tájba illeszkedően helyezte-e el.
Az építési tevékenységgel érintett telek akkor minősül rendezettnek, ha a helyi építési szabályzat, szabályozási terv, ezek hiányában az illeszkedés szabályai szerint – ha szükséges, telekalakítási eljárást követően – alakították ki és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. A településkép, tájkép előnyösebb kialakítása, illetőleg megóvása érdekében az építésügyi hatóság a külön jogszabály keretei között előírhatja
• az építmények elhelyezési módját, tájba és környezetbe illesztését és méreteit,
• az épületek homlokzatának, tetőzetének és takaratlanul maradó és közterületről közvetlenül látható határfelületeinek kialakítását.
FONTOS!
Az építési engedély (bejelentés tudomásul vétele) a hozzá tartozó, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki tervdokumentációval együtt jogosít építési tevékenység végzésére. Az építtető csak a jogerős és végrehajtható építési engedély (bejelentés tudomásul vétele) és az ahhoz tartozó – engedélyezési záradékkal ellátott – építészeti-műszaki tervdokumentáció birtokában és annak megfelelően, az engedély érvényességének időtartama alatt végezhet építési tevékenységet.
Bontási engedélyezési és bejelentési eljárás
A 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet (továbbiakban R.) 1. melléklet
a) IV. fejezetében meghatározott építmények bontása bontási engedély,
b) V. fejezetében meghatározott építmények bontása bejelentés alapján végezhető.
A bontási engedély-kérelemhez – a tartalomtól függően – mellékelni kell a (R.) 24. § (5) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a 28. § (5) bekezdés b) pontjában foglaltakat. Bontás bejelentése esetén – a tartalomtól függően – mellékelni kell
• az (R.) 5. melléklet IV. fejezet 3. pontjában meghatározott egyszerűsített építészeti-műszaki dokumentációt 2 példányban,
• a (R.) 24. § (5) bekezdés b) pontjában foglaltakat, továbbá
• a (R.) 28. § (5) bekezdés b) pontjában foglaltakat.
A bontási engedélyezési eljárásban a döntést a kérelem előterjesztésétől, a bejelentéstől számított
a) 30 napon belül hozzuk meg (hiánytalan kérelem esetén, ha már a szakhatóságok hozzájáruló nyilatkozatát a záradékolt dokumentációval és a kérelemmel együtt benyújtották) az (R.) 1. melléklet IV. fejezete szerinti bontási tevékenységek bontási engedélyezése esetén,
b) 15 napon belül hozzuk meg (hiánytalan kérelem esetén, ha már a szakhatóságok hozzájáruló nyilatkozatát a záradékolt dokumentációval és a kérelemmel együtt benyújtották) az (R.) 1. melléklet V. fejezete szerinti bontási tevékenységek bejelentése esetén.
A bontási engedély-kérelem (bejelentés) elbírálása során az építésügyi hatóság azt vizsgálja, hogy
• a kérelem és mellékletei a (R.) 17. §-ban és a 32. § (2) és (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelnek-e,
• a tervezett bontási munka kielégíti-e a vonatkozó biztonsági, környezetvédelmi, kulturális örökségvédelmi, műszaki és egyéb szakhatósági követelményeket, továbbá hogy
• az építmény elbontását jogszabály vagy ingatlannyilvántartási bejegyzés nem tiltja-e.
A bontási engedély megadása esetén felhívjuk a figyelmet arra, hogy
• a bontási tevékenység befejezése, illetve ezt tudomásul vevő bejelentés tudomásul vétele után az építtetőnek az ingatlan-nyilvántartásban a változás átvezetése céljából kérelmet, továbbá a megvalósult állapotról záradékolt változási vázrajzot kell a földhivatalhoz benyújtania,
• figyelmeztetést arra, hogy az építtető a bontási tevékenység befejezését követően - a külön jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén - köteles elkészíteni a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontási hulladék nyilvántartó lapot, melyet a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania.
Használatbavételi engedélyezési és bejelentési eljárás
A 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet (továbbiakban R.) 1. melléklet
a) VIII. fejezetében meghatározott építmények használatbavétele használatbavételi engedély,
b) IX. fejezetében meghatározott építmények használatbavétele bejelentés alapján végezhető.
A használatbavételi engedélyt, bejelentést az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor – a használatbavétel előtt – kell kérni, illetve kell bejelenteni. Ha az építtető a bontási munkálatokat befejezte, azt haladéktalanul köteles bejelenteni az építésügyi hatóságnak. A bontási munkák befejezése után az építtetőnek – ingatlan-nyilvántartási átvezetés céljából – kérelmet, továbbá külön jogszabályban előírt záradékolt változási vázrajzot kell az illetékes földhivatalhoz benyújtania, és ezzel egyidejűleg köteles az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló külön jogszabály szerinti bontási hulladék nyilvántartó lapot a környezetvédelmi hatósághoz benyújtani.
Egy telken, egy építésügyi hatósági engedély alapján egyidejűleg megépült több építményre, illetőleg elvégzett többfajta építési tevékenységre a használatbavételi engedélyt külön-külön is meg lehet kérni, az erre vonatkozó bejelentést meg lehet tenni.
Az építési engedélyben eredetileg már több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az egyes megvalósulási szakaszokban megépített építményekre, illetőleg rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagukban alkalmas építményrészekre (önálló rendeltetési egységekre) szakaszonként külön-külön is lehet használatbavételi engedélyt kérni.
Ha az építési engedélyben az építkezés szakaszolására – az előbbi bekezdésben foglaltak szerint – nem került sor, a megépített, de még befejezetlen építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagában, önállóan is alkalmas építményrészére (önálló rendeltetési egységére) az építkezés építési engedélynek megfelelő teljes befejezéséig csak ideiglenes használatbavételi engedély adható, amennyiben az egyes építményrészek használata a kivitelezési munkálatokat nem zavarja. Ilyen esetben az építési engedély szerinti teljes építményre a használatbavételi engedélyt végleges jelleggel csak a kivitelezés teljes befejezése után lehet megadni. Ilyen esetben a végleges használatbavételi engedély-kérelemhez az e rendelet szerint mellékelt dokumentumoknak értelemszerűen a használatba nem vett építményrészekre vonatkozó tartalommal kell bírniuk.
Meghatározott időre szóló fennmaradási engedély megadása esetén – a kiszabott építésügyi bírság befizetéséig – csak ideiglenes használatbavételi engedély adható.
A használatbavételi engedély-kérelemhez (bejelentéshez) – a tartalomtól függően – mellékelni kell
• a (R.) 24. § (5) bekezdés f) pontjában foglaltakat,
• a felelős műszaki vezető nyilatkozatát,
• az érintett közműszolgáltató nyilatkozatát arról, hogy az eljárással érintett építmény közműszolgáltatása biztosított,
• építési tevékenységgel érintett épített vagy szerelt égéstermék-elvezető esetén a kéményseprő-ipari közszolgáltató – külön jogszabály szerinti – nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az érintett épített vagy szerelt égéstermék-elvezető műszaki megoldása megfelel-e a szakszerűség követelményeinek,
• a (R.) 24. § (5) bekezdés a) pontjában foglaltakat, ha a kivitelezés során a jogerős és végrehajtható építési engedélytől és a hozzá tartozó jóváhagyott építészeti-műszaki dokumentációtól, valamint az ezek alapján készült kivitelezési tervektől építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységgel eltértek,
• a (R.) 8. melléklet szerinti kitöltött statisztikai lapot.
A használatbavételi engedélyezési eljárásban a döntést a kérelem előterjesztésétől, a bejelentéstől számított
a) 60 napon belül hozzuk meg (hiánytalan kérelem esetén, ha már a szakhatóságok hozzájáruló nyilatkozatát a záradékolt dokumentációval és a kérelemmel együtt benyújtották) az (R.) 1. melléklet I. fejezete szerinti építési tevékenységek VIII. fejezet szerinti használatbavételi engedélyezése esetén,
b) 15 napon belül hozzuk meg (hiánytalan kérelem esetén, ha már a szakhatóságok hozzájáruló nyilatkozatát a záradékolt dokumentációval és a kérelemmel együtt benyújtották) az (R.) 1. melléklet IX. fejezete szerinti használatbavétel bejelentése esetén.
A használatbavételi engedély iránti kérelem (bejelentés) elbírálása során az építésügyi hatóság – szükség szerint helyszíni szemle alapján is – meggyőződik arról, hogy
• az építési tevékenységet az építési engedélynek, az ahhoz tartozó építészeti-műszaki tervdokumentációnak, továbbá az engedélyezett eltérésnek megfelelően végezték-e el,
• az építmény az építési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e, valamint
• az építmény zavartalan használatához szükséges járulékos építmények (pl. parkolók, hulladék-, göngyölegtárolók) megvalósultak-e, a felvonulási épület elbontásra került-e, a környezetrendezést elvégezték-e.
A használatbavételi engedély csak akkor adható meg (bejelentés akkor vehető tudomásul), ha
• az építmény a rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek megfelel, és
• a szakhatóság – kikötésekkel vagy anélkül – hozzájárult.
Az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély megadását (bejelentés tudomásulvételét) az észlelt hibák és hiányosságok megszüntetéséig – az egész építményre vagy annak egy részére – a hiányosságok jellegétől függően megtagadhatja, és az építmény használatbavételét megtilthatja.
A használatbavételi engedély megadása (tudomásul vétele) esetén felhívjuk a figyelmet arra, hogy az építési vagy a bontási munkák befejezése, illetve a jogerős és végrehajtható használatbavételi (bontási, fennmaradási) engedély kézhezvétele, bejelentés tudomásulvétele után az építtetőnek az ingatlan-nyilvántartásban a változás átvezetése céljából kérelmet, továbbá a megvalósult állapotról záradékolt változási vázrajzot kell a földhivatalhoz benyújtania.
A rendeltetésszerű és biztonságos használatot nem veszélyeztető kisebb hibák és hiányosságok esetén – határidő kitűzése és eljárási bírság kiszabásának kilátásba helyezése mellett – a megállapított hibák és hiányosságok megszüntetése érdekében szükséges építési munkák elvégzésére vonatkozó kötelezést írunk elő, valamint
• felhívjuk a figyelmet arra, hogy az építtető az építési, illetve bontási tevékenység befejezését követően, a használatbavételi engedély kézhezvételét követő 30 napon belül (de legkésőbb a kikötések teljesítésekor) – a külön jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén – köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt építési hulladék nyilvántartó lapot, illetve a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontási hulladék nyilvántartó lapot, melyet a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania,
• tájékoztatást arról, hogy az elkészült épületről a külön jogszabályban foglaltak szerint energetikai tanúsítványt kell kiállítani.
A használatbavételi engedély (bejelentés tudomásulvétele) birtokában a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas építmény ténylegesen használatba vehető. Az építmény ingatlan-nyilvántartásban való feltüntetéséhez az erre irányuló kérelmet, valamint az ahhoz mellékelt jogerős és végrehajtható használatbavételi engedély, bejelentés tudomásulvétele másolatát és az épület-feltüntetési vázrajzot a területileg illetékes földhivatalhoz be kell nyújtani.
Fennmaradási engedély
A fennmaradási (és továbbépítési) engedély megadásának feltételeire, valamint az engedély nélküli bontás jogkövetkezményére az Étv. 48. § (1) és (2) bekezdése irányadó.
Fennmaradási engedély megadása esetén, ha – az Étv. 44. § (1) bekezdésében meghatározott, az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatára vonatkozó nyilatkozatok alapján – ennek feltételei fennállnak, a hatóság az építésügyi bírság befizetéséig meghatározott időre szóló fennmaradási engedélyben egyben ideiglenes használatbavételi engedélyt is ad.
Ha az előbbi bekezdés szerinti engedély megadását követően az építtető a szabálytalan építési tevékenység miatt kiszabott építésügyi bírságot befizeti, a bírság befizetésének építtető általi igazolását követően a fennmaradásra és használatbavételre vonatkozó engedélyt a hatóság – külön kérelem nélkül – egyszerűsített határozattal véglegesíti.
A fennmaradási engedély-kérelemhez
• fennmaradási és továbbépítési engedélyezés esetén – a tartalmától függően – mellékelni kell a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet (továbbiakban R.) 28. § (5) bekezdésében foglaltakon túlmenően a felelős műszaki vezető – ennek hiányában építésügyi műszaki szakértő – nyilatkozatát, valamint
• végleges fennmaradási engedély-kérelem esetén a (R.) 37. § szerinti mellékleteket.
A fennmaradási engedélyezési eljárásban a döntést a kérelem előterjesztésétől számított
• 60 napon belül kerül meghozatalra (hiánytalan kérelem esetén, ha már a szakhatóságok hozzájáruló nyilatkozata -a záradékolt dokumentációval- a kérelemmel egyidejűleg benyújtásra kerül) az (R.) 1. melléklet I. fejezete szerinti építési tevékenységek fennmaradási engedélyezése, illetve fennmaradási és továbbépítési engedélyezése esetén,
• 30 napon belül kerül meghozatalra (hiánytalan kérelem esetén, ha már a szakhatóságok hozzájáruló nyilatkozata -a záradékolt dokumentációval- a kérelemmel egyidejűleg benyújtásra kerül) az engedély nélkül elvégzett, az (R.) 1. melléklet IV. fejezete szerinti bontási tevékenységek bontásának tudomásulvételekor, illetve az (R.) 1. melléklet II. fejezete szerinti építési tevékenységek fennmaradási engedélyezésekor, valamint az engedély nélkül elvégzett, az V. fejezet szerinti bontási tevékenységek tudomásulvételekor.
Fennmaradási engedély megadása vagy megtagadása esetében – a (R.) 10. § (2) bekezdésében és a 21. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően és az eljárás jellegétől, a döntés tartalmától függően – a határozat tartalmaznia fogja értelemszerűen:
• minden olyan eseti hatósági előírást, amelyet az építési tevékenységgel kapcsolatban az általános érvényű hatósági előírásokon és határozatokon felül vagy azoktól eltérően alkalmazni kell,
• az építmény későbbi – kártalanítási igény nélküli – átalakításának vagy lebontásának esetleges kötelezettségét, megjelölve azt is, hogy milyen feltétel bekövetkeztekor esedékes a kötelezettség teljesítése,
• a továbbépítési tevékenység megkezdésének bejelentésére, illetve a külön jogszabályban meghatározott esetekben az adatszolgáltatásra vonatkozó kötelezettség előírását,
• az építési tevékenység végzésével kapcsolatban szükségessé váló járulékos építmények (pl. felvonulási épület), építménybontás, tereprendezés (környezetrendezés) engedélyezésére, illetve kötelezettségére vonatkozó rendelkezést,
• a használatbavételi engedély kérésének, használatbavétel bejelentésének kötelezettségére való utalást,
• tájékoztatását arról, hogy az építési vagy a bontási munkák befejezése, illetve a jogerős és végrehajtható használatbavételi (bontási, fennmaradási) engedély kézhezvétele, bejelentés tudomásulvétele után az építtetőnek az ingatlan-nyilvántartásban a változás átvezetése céljából kérelmet, továbbá a megvalósult állapotról záradékolt változási vázrajzot kell a földhivatalhoz benyújtania,
• a fennmaradási engedély jellegét,
• a rendeltetésszerű és biztonságos használatot nem veszélyeztető kisebb hibák és hiányosságok esetén – határidő kitűzése és eljárási bírság kiszabásának kilátásba helyezése mellett – a megállapított hibák és hiányosságok megszüntetése érdekében szükséges építési munkák elvégzésére vonatkozó kötelezést, valamint
• figyelmeztetést arra, hogy az építtető az építési, illetve a bontási tevékenység befejezését követően, a fennmaradási engedély kézhezvételét követő 30 napon belül (de legkésőbb a kikötések teljesítésekor) – a külön jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén – köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt építési hulladék nyilvántartó lapot, illetve a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontási hulladék nyilvántartó lapot, melyet a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania,
• tájékoztatást arról, hogy az elkészült épületről a külön jogszabályban foglaltak szerint energetikai tanúsítványt kell kiállítani.
Az építményrészre vonatkozó fennmaradási engedély megadásával egyidőben az építésügyi hatóságnak rendelkezik az építmény befejezésére vonatkozó továbbépítésről is. Az építmény építési munkáinak teljes befejezése után használatbavételi engedélyezési eljárást kell majd lefolytatni.
A fennmaradási engedély-határozattal, illetve a bontás tudomásulvételével egyidejűleg, egy határozatban az építésügyi bírságról is döntünk.
A dokumentáció tartalmát az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet határozza meg, amely részletesen előírja, hogy milyen rajzok és műszaki leírás, műszaki számítások szükségesek a döntés meghozatalához.
Az építtetőnek igazolnia kell azt a jogát, hogy az adott ingatlanra építhet, ezt nevezi a jog építési jogosultságnak.
Az engedélyezési dokumentációnak része a területileg illetékes földhivataltól beszerzett hivatalos helyszínrajz, amelyen rajta van a tervezett épület telke és a közvetlen környezete, valamint az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap három hónapnál nem régebbi hiteles másolata egy-egy példányban.
Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelmet, megfelelő illetékkel ellátva, az előírás szerinti nyomtatványon kell benyújtani az adott ingatlan vonatkozásában illetékes I. fokú építésügyi hatósághoz.
Az építésügyi hatóság köteles a beadott engedély kérelmet és mellékleteit megvizsgálni abból a szempontból, hogy minden, a döntéshez szükséges dokumentum benyújtásra került-e. Amennyiben hiányosságot talált, úgy az építtetőt 10 munkanapon belül – határidő kitűzésével – hiánypótlásra hívja fel. Hangsúlyozni kell, hogy ez az ellenőrzés nem tartalmi vizsgálat, csak a dokumentáció teljes körűségére terjed ki, tehát abból, hogy nem adott ki a hatóság hiánypótlási felszólítást, még nem lehet az engedély megadására következtetni. Az engedélyezési dokumentáció tartalmi vizsgálata keretében a hatóságnak vizsgálnia kell, hogy a tervezett építési, bontási munka megfelel-e az országos és a helyi építési szabályoknak valamint a szakmai követelményeknek. Ezeket a 253/1997.(XII.20.) számú kormányrendelettel kihirdetett Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) valamint a helyi rendezési terv, építési szabályzat tartalmazza. Ezek ismeretét, megismerését a tervezőre kell bízni. Az építésügyi hatósági döntés meghozatalára – jogszabály szerint – 60; 30 vagy 15 nap áll a hatóság rendelkezésére. Ebbe a határidőbe nem számít bele a határozatról értesítendők adatainak a fölhivataltól való beszerzésének, valamint az esetleges szakhatósági közreműködésnek az ideje, így a tényleges időtartam lényegesen hosszabb is lehet. További határidő módosítást eredményezhet a Ket. 33.§ (7) bekezdésében biztosított lehetőség, mely szerint az eljáró közigazgatási szerv vezetője – jelen esetben az első fokú építésügyi hatáskört gyakorló települési önkormányzati jegyző – a határidőt indokolt esetben, egy ízben, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. Erről – kérelemre indult eljárás esetén – az ügyfelet értesíteni kell.
Az eljáró hatóság a döntését, az engedély megadásáról vagy megtagadásáról szóló rendelkezést határozatba/végzésbe foglalja. Ennek egy-egy példányát minden érdekelt ügyfél részére kiküldi. Az ügyfelek a műszaki terveket és dokumentációt az első fokú építésügyi hatóságnál – félfogadási időben – a fellebbezésre nyitva álló határidőben megtekinthetik, arról jegyzeteket készíthetnek. Erre a Ket. 68.§-a biztosít jogot, miszerint: (1) Az ügyfél személyesen, illetve a törvényes vagy írásban meghatalmazott képviselője útján betekinthet az eljárás során keletkezett iratba, arról másolatot, kivonatot készíthet vagy másolatot kérhet. Az ügyfél a döntés közlésétől számított 15 napon belül fellebbezést nyújthat be az építkezés helye szerinti regionális közigazgatási hivatalhoz, mint II. fokú építésügyi hatósághoz. A közigazgatási hivatal a Ket. 104.§ (3) bekezdése értelmében a fellebbezéssel megtámadott határozatot és az azt megelőző eljárást megvizsgálja, tekintet nélkül arra, hogy ki és milyen okból fellebbezett. A vizsgálat eredményeként a határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti, ez utóbbi esetben az eljárást megszüntetheti, vagy az első fokú hatóságot új eljárás lefolytatására utasíthatja. Amennyiben a II. fokú építésügyi hatóság által hozott határozatot valamely ügyfél sérelmesnek tartja, úgy azt a közigazgatási bíróság előtt keresettel támadhatja meg. Erre a II. fokú határozat átvételétől számított 30 nap áll rendelkezésére. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van, ami azt jelenti, hogy nem kezdhető meg a határozatban engedélyezett munka, amennyiben a bírósághoz forduló fél kéri a bíróságtól a végrehajtás felfüggesztését és a bíróság a végrehajtás felfüggesztését elrendeli. A bíróság az államigazgatási határozatot jogszabálysértés megállapítása esetén hatályon kívül helyezheti és – szükség esetén – a közigazgatási szervet új eljárásra kötelezheti. A közigazgatási szervet a bírósági ítélet rendelkezései és indokolása köti, annak tartalmát a megismételt eljárás és a határozathozatal során köteles figyelembe venni. A közigazgatási bírósági eljárás egy fokú, azaz a bíróság döntése jogerős és végrehajtható, további fellebbezésre nincs lehetőség.
Az eljárás valamely szintjén jogerőssé vált engedélyről a kérelmezőt a hatóság írásban értesíti és részére a határozatot/végzést, valamint a dokumentáció két példányát a jogerőre emelkedést tanúsító rájegyzéssel – záradékkal – ellátva megküldi. Ennek birtokában lehet a döntésben foglalt joggal élni, például az építkezést megkezdeni, a lakást használatba venni stb.
Az építésügyi hatósági eljárás illetéke
1. Az építésügyi hatóságnál indított eljárás illetéke a. telekalakítási engedélyezési eljárás esetében telkenként 5000 Ft,
b. elvi építési engedélyezési eljárás esetében, ha
a. a telek beépítésével kapcsolatos követelmények, vagy a településképi és építészeti követelmények (építészeti megjelenítés környezetbe illeszkedése) tisztázására szolgál, 15 000 Ft,
b. a műemléki, régészeti, kulturális örökségvédelmi, természet-, táj- és környezetvédelmi, egészségvédelmi, talajvédelmi, valamint életvédelmi, tűzvédelmi követelmények tisztázására, vagy a műszaki követelményeket előzetesen tisztázó – az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő – műszaki megoldások alkalmazhatóságára szolgál, 30 000 Ft,
c. a b.a–b.b. pontokban meghatározottak együttes tisztázására szolgál, 45 000 Ft,
c. építési (továbbépítési) engedélyezési eljárás esetében
a. új egylakásos lakóépület építése és bővítése esetén 20 000 Ft,
egyéb új épület építése és bővítése esetén lakásonként 10 000 Ft,
egyéb önálló rendeltetési egység építése és bővítése esetén
önálló rendeltetési egységenként 250 m² hasznos alapterületig 20 000 Ft,
a 250 m²-nél nagyobb hasznos alapterületű önálló rendeltetési egységenként 100 000 Ft,
b. meglévő épület átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén az építési tevékenységgel érintett hasznos alapterület minden megkezdett 100 m²-ként 10 000 Ft, vagy az érintett felület minden megkezdett 200 m²-ként 10 000 Ft,
c. műtárgy építése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor minden megkezdett 100 m²-ként 10 000 Ft, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 1000 Ft,
d. meglévő műtárgy bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén az építési tevékenységgel érintett alapterület minden megkezdett 100 m²-ként 10 000 Ft, vagy ennek hiányában az érintett felület minden megkezdett 200 m²-ként 10 000 Ft,
e. egyéb építési tevékenység esetén 50 m²-ként 10 000 Ft, f. antennák, antennatartó szerkezetek, csatlakozó műtárgyak esetén, az eljárás tárgyát képező távközlési építmény legnagyobb lineáris méretét figyelembe véve, megkezdett méterenként 50 000 Ft, d. módosított építési engedélyezés esetén a módosítással érintett építményrész tekintetében az alapeljárás illetékével egyező mértékű,
e. az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldás engedélyezése esetén 20 000 Ft,
f. felvonó, mozgólépcső és mozgójárda építésére vonatkozó engedélyezés esetén 15 000 Ft,
g. építési tevékenység bejelentési eljárása esetén 20 000 Ft,
h. bontási engedélyezési eljárás esetén a bontandó építmény 100 m²-ként 10 000 Ft, vagy folyóméterenként 1000, vagy darabonként 10 000 Ft,
i. fennmaradási engedélyezési eljárás (engedély nélkül végzett bontás tudomásulvétele) esetén a c., f., g. és h. pontok szerint megállapított illeték másfélszerese,
j. használatbavételi engedélyezés esetében a c., f. pontokban megállapított illetékkel megegyező mértékű,
k. használatbavétel bejelentése esetén a g. pontban megállapított illetékkel megegyező mértékű,
l. rendeltetésmegváltoztatási engedélyezési eljárás esetén az érintett – önálló rendeltetési egységenként – 10 000 Ft, amennyiben azonban a rendeltetés megváltoztatása építési engedélyköteles munkával jár együtt, az a c–e. és g. pont szerinti illetékkel megegyező mértékű,
m. az a–l. pont alá nem eső elsőfokú építésügyi hatósági eljárás (pl. bármely építésügyi hatósági engedély érvényének meghosszabbítása, jogutódlás kérése) esetében 10 000 Ft,
n. az építésrendészeti hatósági intézkedés kérése esetében 15 000 Ft,
2. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásban hozott döntés ellen igénybe vehető fellebbezés esetén az illeték 30 000 Ft.
3. Felügyeleti intézkedés esetén az illeték 50 000 Ft.
Elvi engedélyezési eljárás
Az engedélyezés feltételeinek előzetes tisztázása céljából az építésügyi hatóságtól – építési tevékenység végzésére nem jogosító – elvi építésügyi hatósági engedély kérhető az Étv. 35. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben. Elvi engedélyt kell kérni, ha
• az építtető mezőgazdasági birtokközpontot vagy kiegészítő központot kíván kialakítani,
• az építtető az elektronikus hírközlő hálózat felszíni építményeit védett természeti vagy épített környezetben kívánja elhelyezni, illetve
• jogszabály azt előírja.
Egy telekre vonatkozóan a tervezett építési tevékenység végzésére több elvi építési engedély is kérhető. Az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldásra irányuló kérelem elvi építési engedély-kérelem formájában is benyújtható.
Az elviengedély-kérelemhez – a tartalomtól függően – mellékelni kell
• az 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet (továbbiakban R.) 5. mellékletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt legalább három példányban és – ha a kérelem benyújtásakor még nem áll rendelkezésre a szükséges és előírt szakhatósági állásfoglalás – az érdekelt szakhatóságok számától függően további egy példányban,
• a tervezői nyilatkozatot,
• a külön jogszabályban előírt esetekben a tervtanács szakmai véleményét,
• ha a kérelem benyújtásakor már rendelkezésre áll, az ügyben érdekelt szakhatóság állásfoglalását a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációval együtt.
Az elvi engedélyezési eljárásban a döntést a kérelem előterjesztésétől, a bejelentéstől számított
a) 30 napon belül hozzuk meg (hiánytalan kérelem esetén, ha már a szakhatóságok hozzájáruló nyilatkozatát a záradékolt dokumentációval és a kérelemmel együtt benyújtották) az (R.) 1. melléklet I. fejezete szerinti építési tevékenységek elvi engedélyezésekor,
b) 15 napon belül hozzuk meg (hiánytalan kérelem esetén, ha már a szakhatóságok hozzájáruló nyilatkozatát a záradékolt dokumentációval és a kérelemmel együtt benyújtották) az (R.) 1. melléklet II. fejezete szerinti építési tevékenységek elvi engedélyezésekor.
Az elvi engedély iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság – a kérelem tartalmától függően – vizsgálja, hogy
• a kérelem és mellékletei megfelelnek-e az e rendeletben foglalt követelményeknek,
• az Étv. 36. §-ában foglaltak teljesíthetők-e,
• az építésügyi jogszabályokban előírt szakmai követelményektől eltérő tervezett műszaki megoldás a külön jogszabályban meghatározottak szerint engedélyezett vagy engedélyezhető-e,
• a külön jogszabályi előírás szerint a tervezett építményt a környezetébe illeszkedően helyezték-e el.
Az elvi építési engedély iránti kérelem elbírálása során – az Étv. 36. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra is figyelemmel – az építési tevékenységgel érintett telek kialakítottnak minősül akkor is, ha jogerős és végrehajtható telekalakítási engedéllyel rendelkezik.
Építési engedélyezési és bejelentési eljárás
A 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet (továbbiakban R.) 1. melléklet
a) I. fejezetében meghatározott építmények építése és építési tevékenység végzése építési engedély,
b) II. fejezetében meghatározott építmények építése és építési tevékenység végzése bejelentés alapján végezhető.
Egy telekre vonatkozóan az építési engedélyt (bejelentést) az egyidőben, illetve folyamatosan vagy ütemezve elvégezni kívánt építési tevékenység egészére kell kérni. Több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az egyes szakaszokban megépítendő építményekre – az építési tevékenység egészének bemutatása mellett – szakaszonként külön-külön is lehet építési engedélyt kérni.
Egy telekre vonatkozóan a tervezett építési tevékenység végzésére több építési engedély is kérhető (bejelentés tehető), azonban ugyanazon építmény (építési tevékenység) vonatkozásában csak egy építési engedély valósítható meg.
Az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldásra irányuló kérelem az építési engedélykérelemmel együtt is benyújtható.
Az építési engedély-kérelemhez a tartalmától függően mellékelni kell
• a (R.) 24. § (5) bekezdés a)-c) és f) pontjában meghatározottakat,
• az építési jogosultság igazolását szolgáló dokumentumokat,
• a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. vagy 3. számú mellékletében meghatározott tevékenység vagy építmény esetén – a (2) bekezdés szerinti esetben az összes szakaszra vonatkozóan együttesen – a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés d) pont db) vagy dc) alpontja, illetőleg 10. § (2) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti döntést, a (R.) 24. § alapján lefolytatott összevont eljárás esetén az egységes környezethasználati engedélyt,
• erdőterület igénybevétele esetén ahhoz az erdészeti hatóság elvi hozzájárulását, illetve előzetes engedélyét,
• a közút kezelőjének hozzájárulását o közút területén, az alatt vagy felett építmény, o belterületen a közút mellett ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény, o külterületen a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén száz méteren belül építmény építése esetén,
• a (R.) 7. melléklet szerinti kitöltött statisztikai adatlapot,
• termőföld esetén a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős hatósági határozatot.
Bejelentés esetén a tartalomtól függően mellékelni kell:
• a (R.) 5. melléklet III. fejezet 13. pontjában meghatározott egyszerűsített építészeti-műszaki dokumentációt 3 példányban, illetőleg – ha a bejelentéskor még nem áll rendelkezésre a szükséges és előírt szakhatósági állásfoglalás – az adott esetben érdekelt szakhatóságok számától függően további 1 példányban,
• a (R.) 24. § (5) bekezdés b) és f) pontjában foglaltakat,
• az (R.) 24. § (5) bekezdés b)–g) pontjában foglaltakat.
Az építési engedélyezési eljárásban a döntést a kérelem előterjesztésétől, a bejelentéstől számított
a) 60 napon belül hozzuk meg (hiánytalan kérelem esetén, ha már a szakhatóságok hozzájáruló nyilatkozatát a záradékolt dokumentációval és a kérelemmel együtt benyújtották) az (R.) az 1. melléklet I. fejezete szerinti építési tevékenységek építési engedélyezése esetén,
b) 15 napon belül hozzuk meg (hiánytalan kérelem esetén, ha már a szakhatóságok hozzájáruló nyilatkozatát a záradékolt dokumentációval és a kérelemmel együtt benyújtották) az (R.) az 1. melléklet II. fejezete szerinti építési tevékenységek bejelentése esetén.
Az építési engedély iránti kérelem elbírálása és a bejelentés tudomásul vétele során az építésügyi hatóság meggyőződik arról, hogy
• a kérelem és mellékletei a (R.) 17. §-ban és a 28. § (5)-(6) bekezdésében foglaltaknak megfelelnek-e,
• az Étv. 36. §-ában foglaltak biztosítottak-e,
• a tervezett építési tevékenység és az építészeti-műszaki dokumentáció megfelel-e az építésügyi jogszabályokban előírt szakmai és tartalmi követelményeknek, illetőleg az azoktól eltérő tervezett műszaki megoldás a külön jogszabályban meghatározottak szerint engedélyezett vagy engedélyezhető-e, illetve bejelentés esetén tudomásul vehető-e,
• új építmény építése, meglévő épület bővítése esetén az építési tevékenységgel érintett telek kialakítása a helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben, illetőleg a jogszabályokban meghatározottak szerint megtörtént-e, az építési tevékenységgel érintett telek rendezett-e,
• az építménnyel összefüggő tervezett tereprendezési munkálatok megvalósíthatóak-e.
Az építésügyi hatóság az építési engedélyezés (bejelentés tudomásul vétele) során a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően – ha jogszabály ezt előírja, akkor a tervtanácsi állásfoglalást is figyelembe véve – a külön jogszabályban előírtak szerint vizsgálja, hogy a tervező a település beépítésének jellegét, sajátos építészeti arculatát a tervezett építmény, épületegyüttes (építményrész) elhelyezése és kialakítása, tervezése során figyelembe vette-e, az építményt a környezetébe, és – ha azt a tájvédelmi hatóság nem vizsgálja – a tájba illeszkedően helyezte-e el.
Az építési tevékenységgel érintett telek akkor minősül rendezettnek, ha a helyi építési szabályzat, szabályozási terv, ezek hiányában az illeszkedés szabályai szerint – ha szükséges, telekalakítási eljárást követően – alakították ki és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. A településkép, tájkép előnyösebb kialakítása, illetőleg megóvása érdekében az építésügyi hatóság a külön jogszabály keretei között előírhatja
• az építmények elhelyezési módját, tájba és környezetbe illesztését és méreteit,
• az épületek homlokzatának, tetőzetének és takaratlanul maradó és közterületről közvetlenül látható határfelületeinek kialakítását.
FONTOS!
Az építési engedély (bejelentés tudomásul vétele) a hozzá tartozó, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki tervdokumentációval együtt jogosít építési tevékenység végzésére. Az építtető csak a jogerős és végrehajtható építési engedély (bejelentés tudomásul vétele) és az ahhoz tartozó – engedélyezési záradékkal ellátott – építészeti-műszaki tervdokumentáció birtokában és annak megfelelően, az engedély érvényességének időtartama alatt végezhet építési tevékenységet.
Bontási engedélyezési és bejelentési eljárás
A 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet (továbbiakban R.) 1. melléklet
a) IV. fejezetében meghatározott építmények bontása bontási engedély,
b) V. fejezetében meghatározott építmények bontása bejelentés alapján végezhető.
A bontási engedély-kérelemhez – a tartalomtól függően – mellékelni kell a (R.) 24. § (5) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a 28. § (5) bekezdés b) pontjában foglaltakat. Bontás bejelentése esetén – a tartalomtól függően – mellékelni kell
• az (R.) 5. melléklet IV. fejezet 3. pontjában meghatározott egyszerűsített építészeti-műszaki dokumentációt 2 példányban,
• a (R.) 24. § (5) bekezdés b) pontjában foglaltakat, továbbá
• a (R.) 28. § (5) bekezdés b) pontjában foglaltakat.
A bontási engedélyezési eljárásban a döntést a kérelem előterjesztésétől, a bejelentéstől számított
a) 30 napon belül hozzuk meg (hiánytalan kérelem esetén, ha már a szakhatóságok hozzájáruló nyilatkozatát a záradékolt dokumentációval és a kérelemmel együtt benyújtották) az (R.) 1. melléklet IV. fejezete szerinti bontási tevékenységek bontási engedélyezése esetén,
b) 15 napon belül hozzuk meg (hiánytalan kérelem esetén, ha már a szakhatóságok hozzájáruló nyilatkozatát a záradékolt dokumentációval és a kérelemmel együtt benyújtották) az (R.) 1. melléklet V. fejezete szerinti bontási tevékenységek bejelentése esetén.
A bontási engedély-kérelem (bejelentés) elbírálása során az építésügyi hatóság azt vizsgálja, hogy
• a kérelem és mellékletei a (R.) 17. §-ban és a 32. § (2) és (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelnek-e,
• a tervezett bontási munka kielégíti-e a vonatkozó biztonsági, környezetvédelmi, kulturális örökségvédelmi, műszaki és egyéb szakhatósági követelményeket, továbbá hogy
• az építmény elbontását jogszabály vagy ingatlannyilvántartási bejegyzés nem tiltja-e.
A bontási engedély megadása esetén felhívjuk a figyelmet arra, hogy
• a bontási tevékenység befejezése, illetve ezt tudomásul vevő bejelentés tudomásul vétele után az építtetőnek az ingatlan-nyilvántartásban a változás átvezetése céljából kérelmet, továbbá a megvalósult állapotról záradékolt változási vázrajzot kell a földhivatalhoz benyújtania,
• figyelmeztetést arra, hogy az építtető a bontási tevékenység befejezését követően - a külön jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén - köteles elkészíteni a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontási hulladék nyilvántartó lapot, melyet a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania.
Használatbavételi engedélyezési és bejelentési eljárás
A 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet (továbbiakban R.) 1. melléklet
a) VIII. fejezetében meghatározott építmények használatbavétele használatbavételi engedély,
b) IX. fejezetében meghatározott építmények használatbavétele bejelentés alapján végezhető.
A használatbavételi engedélyt, bejelentést az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor – a használatbavétel előtt – kell kérni, illetve kell bejelenteni. Ha az építtető a bontási munkálatokat befejezte, azt haladéktalanul köteles bejelenteni az építésügyi hatóságnak. A bontási munkák befejezése után az építtetőnek – ingatlan-nyilvántartási átvezetés céljából – kérelmet, továbbá külön jogszabályban előírt záradékolt változási vázrajzot kell az illetékes földhivatalhoz benyújtania, és ezzel egyidejűleg köteles az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló külön jogszabály szerinti bontási hulladék nyilvántartó lapot a környezetvédelmi hatósághoz benyújtani.
Egy telken, egy építésügyi hatósági engedély alapján egyidejűleg megépült több építményre, illetőleg elvégzett többfajta építési tevékenységre a használatbavételi engedélyt külön-külön is meg lehet kérni, az erre vonatkozó bejelentést meg lehet tenni.
Az építési engedélyben eredetileg már több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az egyes megvalósulási szakaszokban megépített építményekre, illetőleg rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagukban alkalmas építményrészekre (önálló rendeltetési egységekre) szakaszonként külön-külön is lehet használatbavételi engedélyt kérni.
Ha az építési engedélyben az építkezés szakaszolására – az előbbi bekezdésben foglaltak szerint – nem került sor, a megépített, de még befejezetlen építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagában, önállóan is alkalmas építményrészére (önálló rendeltetési egységére) az építkezés építési engedélynek megfelelő teljes befejezéséig csak ideiglenes használatbavételi engedély adható, amennyiben az egyes építményrészek használata a kivitelezési munkálatokat nem zavarja. Ilyen esetben az építési engedély szerinti teljes építményre a használatbavételi engedélyt végleges jelleggel csak a kivitelezés teljes befejezése után lehet megadni. Ilyen esetben a végleges használatbavételi engedély-kérelemhez az e rendelet szerint mellékelt dokumentumoknak értelemszerűen a használatba nem vett építményrészekre vonatkozó tartalommal kell bírniuk.
Meghatározott időre szóló fennmaradási engedély megadása esetén – a kiszabott építésügyi bírság befizetéséig – csak ideiglenes használatbavételi engedély adható.
A használatbavételi engedély-kérelemhez (bejelentéshez) – a tartalomtól függően – mellékelni kell
• a (R.) 24. § (5) bekezdés f) pontjában foglaltakat,
• a felelős műszaki vezető nyilatkozatát,
• az érintett közműszolgáltató nyilatkozatát arról, hogy az eljárással érintett építmény közműszolgáltatása biztosított,
• építési tevékenységgel érintett épített vagy szerelt égéstermék-elvezető esetén a kéményseprő-ipari közszolgáltató – külön jogszabály szerinti – nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az érintett épített vagy szerelt égéstermék-elvezető műszaki megoldása megfelel-e a szakszerűség követelményeinek,
• a (R.) 24. § (5) bekezdés a) pontjában foglaltakat, ha a kivitelezés során a jogerős és végrehajtható építési engedélytől és a hozzá tartozó jóváhagyott építészeti-műszaki dokumentációtól, valamint az ezek alapján készült kivitelezési tervektől építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységgel eltértek,
• a (R.) 8. melléklet szerinti kitöltött statisztikai lapot.
A használatbavételi engedélyezési eljárásban a döntést a kérelem előterjesztésétől, a bejelentéstől számított
a) 60 napon belül hozzuk meg (hiánytalan kérelem esetén, ha már a szakhatóságok hozzájáruló nyilatkozatát a záradékolt dokumentációval és a kérelemmel együtt benyújtották) az (R.) 1. melléklet I. fejezete szerinti építési tevékenységek VIII. fejezet szerinti használatbavételi engedélyezése esetén,
b) 15 napon belül hozzuk meg (hiánytalan kérelem esetén, ha már a szakhatóságok hozzájáruló nyilatkozatát a záradékolt dokumentációval és a kérelemmel együtt benyújtották) az (R.) 1. melléklet IX. fejezete szerinti használatbavétel bejelentése esetén.
A használatbavételi engedély iránti kérelem (bejelentés) elbírálása során az építésügyi hatóság – szükség szerint helyszíni szemle alapján is – meggyőződik arról, hogy
• az építési tevékenységet az építési engedélynek, az ahhoz tartozó építészeti-műszaki tervdokumentációnak, továbbá az engedélyezett eltérésnek megfelelően végezték-e el,
• az építmény az építési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e, valamint
• az építmény zavartalan használatához szükséges járulékos építmények (pl. parkolók, hulladék-, göngyölegtárolók) megvalósultak-e, a felvonulási épület elbontásra került-e, a környezetrendezést elvégezték-e.
A használatbavételi engedély csak akkor adható meg (bejelentés akkor vehető tudomásul), ha
• az építmény a rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek megfelel, és
• a szakhatóság – kikötésekkel vagy anélkül – hozzájárult.
Az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély megadását (bejelentés tudomásulvételét) az észlelt hibák és hiányosságok megszüntetéséig – az egész építményre vagy annak egy részére – a hiányosságok jellegétől függően megtagadhatja, és az építmény használatbavételét megtilthatja.
A használatbavételi engedély megadása (tudomásul vétele) esetén felhívjuk a figyelmet arra, hogy az építési vagy a bontási munkák befejezése, illetve a jogerős és végrehajtható használatbavételi (bontási, fennmaradási) engedély kézhezvétele, bejelentés tudomásulvétele után az építtetőnek az ingatlan-nyilvántartásban a változás átvezetése céljából kérelmet, továbbá a megvalósult állapotról záradékolt változási vázrajzot kell a földhivatalhoz benyújtania.
A rendeltetésszerű és biztonságos használatot nem veszélyeztető kisebb hibák és hiányosságok esetén – határidő kitűzése és eljárási bírság kiszabásának kilátásba helyezése mellett – a megállapított hibák és hiányosságok megszüntetése érdekében szükséges építési munkák elvégzésére vonatkozó kötelezést írunk elő, valamint
• felhívjuk a figyelmet arra, hogy az építtető az építési, illetve bontási tevékenység befejezését követően, a használatbavételi engedély kézhezvételét követő 30 napon belül (de legkésőbb a kikötések teljesítésekor) – a külön jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén – köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt építési hulladék nyilvántartó lapot, illetve a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontási hulladék nyilvántartó lapot, melyet a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania,
• tájékoztatást arról, hogy az elkészült épületről a külön jogszabályban foglaltak szerint energetikai tanúsítványt kell kiállítani.
A használatbavételi engedély (bejelentés tudomásulvétele) birtokában a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas építmény ténylegesen használatba vehető. Az építmény ingatlan-nyilvántartásban való feltüntetéséhez az erre irányuló kérelmet, valamint az ahhoz mellékelt jogerős és végrehajtható használatbavételi engedély, bejelentés tudomásulvétele másolatát és az épület-feltüntetési vázrajzot a területileg illetékes földhivatalhoz be kell nyújtani.
Fennmaradási engedély
A fennmaradási (és továbbépítési) engedély megadásának feltételeire, valamint az engedély nélküli bontás jogkövetkezményére az Étv. 48. § (1) és (2) bekezdése irányadó.
Fennmaradási engedély megadása esetén, ha – az Étv. 44. § (1) bekezdésében meghatározott, az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatára vonatkozó nyilatkozatok alapján – ennek feltételei fennállnak, a hatóság az építésügyi bírság befizetéséig meghatározott időre szóló fennmaradási engedélyben egyben ideiglenes használatbavételi engedélyt is ad.
Ha az előbbi bekezdés szerinti engedély megadását követően az építtető a szabálytalan építési tevékenység miatt kiszabott építésügyi bírságot befizeti, a bírság befizetésének építtető általi igazolását követően a fennmaradásra és használatbavételre vonatkozó engedélyt a hatóság – külön kérelem nélkül – egyszerűsített határozattal véglegesíti.
A fennmaradási engedély-kérelemhez
• fennmaradási és továbbépítési engedélyezés esetén – a tartalmától függően – mellékelni kell a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet (továbbiakban R.) 28. § (5) bekezdésében foglaltakon túlmenően a felelős műszaki vezető – ennek hiányában építésügyi műszaki szakértő – nyilatkozatát, valamint
• végleges fennmaradási engedély-kérelem esetén a (R.) 37. § szerinti mellékleteket.
A fennmaradási engedélyezési eljárásban a döntést a kérelem előterjesztésétől számított
• 60 napon belül kerül meghozatalra (hiánytalan kérelem esetén, ha már a szakhatóságok hozzájáruló nyilatkozata -a záradékolt dokumentációval- a kérelemmel egyidejűleg benyújtásra kerül) az (R.) 1. melléklet I. fejezete szerinti építési tevékenységek fennmaradási engedélyezése, illetve fennmaradási és továbbépítési engedélyezése esetén,
• 30 napon belül kerül meghozatalra (hiánytalan kérelem esetén, ha már a szakhatóságok hozzájáruló nyilatkozata -a záradékolt dokumentációval- a kérelemmel egyidejűleg benyújtásra kerül) az engedély nélkül elvégzett, az (R.) 1. melléklet IV. fejezete szerinti bontási tevékenységek bontásának tudomásulvételekor, illetve az (R.) 1. melléklet II. fejezete szerinti építési tevékenységek fennmaradási engedélyezésekor, valamint az engedély nélkül elvégzett, az V. fejezet szerinti bontási tevékenységek tudomásulvételekor.
Fennmaradási engedély megadása vagy megtagadása esetében – a (R.) 10. § (2) bekezdésében és a 21. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően és az eljárás jellegétől, a döntés tartalmától függően – a határozat tartalmaznia fogja értelemszerűen:
• minden olyan eseti hatósági előírást, amelyet az építési tevékenységgel kapcsolatban az általános érvényű hatósági előírásokon és határozatokon felül vagy azoktól eltérően alkalmazni kell,
• az építmény későbbi – kártalanítási igény nélküli – átalakításának vagy lebontásának esetleges kötelezettségét, megjelölve azt is, hogy milyen feltétel bekövetkeztekor esedékes a kötelezettség teljesítése,
• a továbbépítési tevékenység megkezdésének bejelentésére, illetve a külön jogszabályban meghatározott esetekben az adatszolgáltatásra vonatkozó kötelezettség előírását,
• az építési tevékenység végzésével kapcsolatban szükségessé váló járulékos építmények (pl. felvonulási épület), építménybontás, tereprendezés (környezetrendezés) engedélyezésére, illetve kötelezettségére vonatkozó rendelkezést,
• a használatbavételi engedély kérésének, használatbavétel bejelentésének kötelezettségére való utalást,
• tájékoztatását arról, hogy az építési vagy a bontási munkák befejezése, illetve a jogerős és végrehajtható használatbavételi (bontási, fennmaradási) engedély kézhezvétele, bejelentés tudomásulvétele után az építtetőnek az ingatlan-nyilvántartásban a változás átvezetése céljából kérelmet, továbbá a megvalósult állapotról záradékolt változási vázrajzot kell a földhivatalhoz benyújtania,
• a fennmaradási engedély jellegét,
• a rendeltetésszerű és biztonságos használatot nem veszélyeztető kisebb hibák és hiányosságok esetén – határidő kitűzése és eljárási bírság kiszabásának kilátásba helyezése mellett – a megállapított hibák és hiányosságok megszüntetése érdekében szükséges építési munkák elvégzésére vonatkozó kötelezést, valamint
• figyelmeztetést arra, hogy az építtető az építési, illetve a bontási tevékenység befejezését követően, a fennmaradási engedély kézhezvételét követő 30 napon belül (de legkésőbb a kikötések teljesítésekor) – a külön jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén – köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt építési hulladék nyilvántartó lapot, illetve a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontási hulladék nyilvántartó lapot, melyet a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania,
• tájékoztatást arról, hogy az elkészült épületről a külön jogszabályban foglaltak szerint energetikai tanúsítványt kell kiállítani.
Az építményrészre vonatkozó fennmaradási engedély megadásával egyidőben az építésügyi hatóságnak rendelkezik az építmény befejezésére vonatkozó továbbépítésről is. Az építmény építési munkáinak teljes befejezése után használatbavételi engedélyezési eljárást kell majd lefolytatni.
A fennmaradási engedély-határozattal, illetve a bontás tudomásulvételével egyidejűleg, egy határozatban az építésügyi bírságról is döntünk.
