A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló többször módosított 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 188. § (1) bekezdése szerint „Ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják (tilos önhatalom) birtokvédelem illeti meg.”

A Ptk. 191. § (1) bekezdése alapján „Akit birtokától megfosztanak, vagy a birtoklásban zavarnak, a jegyzőtől egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását, vagy a zavarás megszüntetését.”

A birtokvédelmi eljárás kérelemre indul. Kérelmező az, akit birtoklásában zavarnak, vagy birtokától megfosztanak, panaszolt az, akivel szemben a kérelmet benyújtják, aki a birtoksértést megvalósítja.

A kérelmet annál a Polgármesteri Hivatalnál kell előterjeszteni, ahol az ügyfelek egyikének lakóhelye, vagy tartózkodási helye (székhelye) van, vagy ahol az ügy tárgyát képező ingatlan fekszik.

Amennyiben a birtoksértő magatartás több, mint 1 éve történt (folyamatosan elkövetett birtoksértés esetén, ha több, mint 1 éve kezdődött), illetve amennyiben a felek között jogvita van, a kérelmet a helyi bírósághoz kell benyújtani, mivel ilyen esetekben a bíróság jár el a birtokvédelmi ügyben.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

• a kérelmező nevét, lakcímét, jogi személy esetén székhelyét
• a kérelmező képviseletében eljáró személynevét, lakcímét (meghatalmazás csatolása mellett)
• a birtoksértő személy nevét, lakcímétjogi személy esetén székhelyét (ismeretlen személlyel szemben nem indítható birtokvédelmi eljárás, csak azzal a személlyel szemben, aki a birtoksértést ténylegesen megvalósítja)
• a birtokvitával érintett dolog megjelölését(ingatlan címét, vagy ingó megnevezését)
• a jegyző illetékességét megalapozó adatokat(pl. a birtoksértéssel érintett ingatlan címét)
• a kérelemnek határidőben való benyújtása alapjául szolgáló tényeket(1 éven túli, vagy 1 éven belüli-e a birtoksértés)
• A jegyző döntésre irányuló, kifejezett kérelmet (mit vár az eljárástól a kérelmező, mi az a konkrét helyzet, amit el kíván érni, mire kéri kötelezni a birtoksértőt, illetve mitől kéri eltiltani a jövőre nézve.

A birtokvédelmi eljárás során a bizonyítékok megjelölése az ügyfél feladata, illetve a bizonyítási cselekmény kezdeményezése az ügyfél kérelme alapján történhet. Bizonyítási eljárás során sor kerülhet tanúk meghallgatására, helyszíni szemle tartására, iratok áttanulmányozására, felvételek megtekintésére. Célszerű a kérelemben megjelölni a meghallgatni kért tanúk nevét és pontos címét, belefoglalni a szemle megtartására irányuló kérelmet illetve a kérelemhez csatolni a birtoksértést alátámasztó iratokat, fényképfelvételeket.

Amennyiben semmilyen bizonyítási indítványt nem jelölnek meg, a jegyző a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

A birtokvédelmi eljárás illetékköteles, 2.200,-Ft illetékbélyeget kell leróni a birtokvédelmi kérelmen.Lehetőség van az eljárásban költségmentességi kérelemről szóló formanyomtatvány benyújtásával költségmentességet kérni, amennyiben a kérelmet benyújtó a költségmentességi feltételeknek megfelel. A kérelemről a jegyző dönt. Amennyiben hiánypótlási felhívás ellenére sem fizeti meg az illetéket, az eljárást meg kell szüntetni.

A határozat meghozatalára a hatóság részére nyitva álló határidő 30 munkanap, ami szükség esetén további 30 munkanappal meghosszabbítható.

Amennyiben a jegyző a kérelemnek helyt ad, határozatában a birtoksértés tényét megállapítja, a panaszoltat kötelezi a zavarás megszüntetésére, az eredeti állapot helyreállítására, illetve eltiltja a jövőre nézve a további birtoksértéstől. Amennyiben a kérelem alaptalan, azt a jegyző elutasítja.

A határozatot 3 napon belül végre kell hajtani, akkor is, ha ellene jogorvoslattal éltek az ügyfelek. A határozat végrehajtásának felfüggesztését a bíróság rendelheti el.

Alkalmazott jogszabályok:

• 1959. évi IV. tv. a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről
• 2004. évi CXL. tv. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
• 228/2009. (X.16.) Korm. rendelet a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról
• 1990. évi XCIII. tv. az illetékekről