Adó ügyek

Ügyintézés: Igazgatási és Adó Iroda

Munkatársak 

Szabó Ferencné adóügyi főmunkatárs foglalkozik az építményadóval, a magánszemélyek kommunális adójával, telekadóval, adó- és értékbizonyítványok kiállításával. Adó- és értékbizonyítványt állítunk ki hagyatéki eljárás, bírósági megkeresés, hitelfelvétel, szociálpolitikai kedvezménnyel kapcsolatos ügyintézés, kiskorúak tulajdonjogi ügye stb. céljából.

Laczkovszki Gyuláné adóügyi főelőadó területe a gépjárműadó, a helyszínbírság valamint más hatóság által kimutatott köztartozás behajtása. Amikor az adóhatóság adók módjára behajtandó köztartozás beszedése érdekében, megkeresésre foganatosít végrehajtási cselekményeket, nem saját követelését érvényesíti. Ekkor hatásköre csupán arra terjed ki, hogy a tartozás jogosultjának megbízásából a megkeresésben megjelölt összeg behajtása érdekében intézkedjen. Rendelkezési joga nem terjed ki arra, hogy a köztartozásra fizetési könnyítést engedélyezzen, a tartozást mérsékelje. Többek között a szabálysértési és helyszíni bírságok, a közigazgatási bírság 30 %-a az önkormányzat saját bevételeinek számítanak. Az idegen helyről kimutatott köztartozások behajtása képezi az adók módjára történő behajtási tevékenység másik részét, amely abban különbözik a szabálysértési és helyszíni bírságoktól, hogy a beszedett összeg (hátralék) a kimutató szervet illeti meg.

Terékiné Hulvej Tünde adóügyi főelőadó feladata a helyi iparűzési adó, pénzforgalom könyvelés, beszámolók készítése testület elé, negyedéves, féléves zárások elkészítése.

Magánszemélyek kommunális adója

Kommunális adókötelezettség terheli a helyi rendelet 6. §-ában és 12. §-ában meghatározott magánszemélyt, továbbá azt a magánszemélyt is, aki önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. Amennyiben a lakásbérleti jogviszony alanyai bérlőtársak, akkor valamennyi bérlőtárs által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban megjelölt magánszemély tekintendő az adó alanyának. Ilyen megállapodás hiányában a bérlőtársak egyenlő arányban adóalanyok. Az adókötelezettség keletkezésére és megszűnésére a rendelet 8. §-ában és 14. §-ában foglaltak az irányadók.

Terheli a helyi rendelet 6. §-ában és 12. §-ában meghatározott magánszemélyt, továbbá azt a magánszemélyt is, aki önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. Amennyiben a lakásbérleti jogviszony alanyai bérlőtársak, akkor valamennyi bérlőtárs által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban megjelölt magánszemély tekintendő az adó alanyának. Ilyen megállapodás hiányában a bérlőtársak egyenlő arányban adóalanyok. Az adókötelezettség keletkezésére és megszűnésére a rendelet 8. §-ában és 14. §-ában foglaltak az irányadók.

Az adó évi mértéke adótárgyanként, illetőleg lakásbérleti jogonként 9.000 forint.

Az adókivetés évében kérelemre mentes a magánszemélyek kommunális adója alól az az egyedülálló (az adótárgyat képező ingatlanban egyedül élő) adóalany, aki nyugdíjas, 65. életévét betöltötte és havi jövedelme nem éri el a mindenkori minimálbér összegét.

Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete. Az adó mértéke: 700 forint/m2.

Az építményadó alóli mentességre a Törvény 13. §-ának a), d) valamint f), h) pontjaiban foglalt rendelkezések alapján mentes a szükséglakás, a szociális egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség, a költségvetési szerv, az egyház tulajdonában álló építmény és az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület ( pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló, feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja. A fenti mentességeken túlmenően a Képviselő-testület 14/2005. (XII.20.) rendelete alapján adómentes a magánszemély tulajdonában álló lakás, a pince, kivéve, ha üzlet, műhely, iroda, raktár, gépkocsitárolóként hasznosítják.

A telekadó alóli mentességre Törvény 19. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Ennek értelmében mentes az adó alól az építési tilalom alatt álló telek a tilalom ideje alatt, a helyi és helyközi menetrendszerinti tömegközlekedést lebonyolító adóalany, az e célra használt telek után, a teleknek a 11. § (2) bekezdésében meghatározott része, a 13. § d), f) pontjában meghatározott építményekhez tartozó teleknek az a része, amely a 11. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket meghaladja, az épülethez, az épületnek nem minősülő építményhez, nyomvonal jellegű létesítményekhez tartozó – jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított – védő (biztonsági) terület, valamint az erdő művelési ágban nyilvántartott telek. Ezen túlmenően helyi rendeletünk alapján mentes a lakcímnyilvántartás szerint bejelentett vagy tulajdonos magánszemély.

Az 1990. évi C. törvény 37. § (1) bekezdése alapján a vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó
a) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 60 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot
b) bármely, az előzőekbe nem sorolható tevékenység, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel

Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg. A helyi rendelet 25. §-ának (1) bekezdése alapján az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 1,5 %-a. Ideiglenes jelleggel végzett tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként 5.000 Forint.

Az autóbuszra, nyerges vontatóra, lakókocsira, lakópótkocsira, illetve tehergépjárműre vonatkozóan mértéke az adóalap minden megkezdett 100 kg-ja után 1380 Ft-, kivéve a légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű nyerges vontatót, tehergépjárművet és autóbuszt, melyek esetében 100 kilogrammonkénti 1200 Ft-os összeg.

A helyi adókat fő szabály szerint évi két egyenlő részletben, március 16-ig és szeptember 15-ig lehet pótlékmentesen megfizetni. Azon adózók részére, akik a kamatmentes határnapig (március 16., szeptember 15.) nem tesznek eleget fizetési kötelezettségüknek felhívást küldünk ki. Akik fizetési felhívásunk ellenére sem rendezik tartozásukat, megkezdjük a behajtási munkát (kommunális adó és építményadó esetén a váci Földhivatalnál a hátralék összegét bejegyeztetjük az ingatlan tulajdoni lapjára, vállalkozóknál inkasszót bocsátunk ki, gépjármű tulajdonosoknál 1 éves adótartozás esetén intézkedünk a gépjármű forgalomból kivonatása felől, munkabérletiltásokra kerül sor, valamint önálló bírósági végrehajtónak kerül átadásra a hátralék).

• az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény
• a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény
• a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény
• Őrbottyán Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének módosított és egységes szerkezetbe foglalt 14/2005. (XII.20.) rendelete
• az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

A törvény szerint a talajterhelési díj-fizetési kötelezettség azt a személyt, illetve szervezetet terheli, aki a műszakilag rendelkezésére álló, kiépített közcsatornára nem kötött rá. Annak nem kell díjat fizetni, akinél a közcsatorna nincs kiépítve (műszakilag nem áll rendelkezésre). A díjkötelezettség a törvény hatálybalépésének időpontjától, vagyis 2004. július 1-től kezdődik. Ha a csatornahálózatot ezen időpont után építik ki, a csatorna üzembe helyezését követő 90. naptól áll fenn a díjkötelezettség. A talajterhelési díj bevallása, megállapítása és megfizetése a díjkötelezettséggel érintett személy kötelessége, aminek minden év március 31-ig, az önadózás szabályai szerint kell eleget tennie.

E kötelezettség teljesítéséhez segítséget nyújt az adóhatóság azzal, hogy az első alkalommal történő nyilvántartásba vételt követően az érintettek részére évente megküldi a bevallásnyomtatványt és a csekket. Első alkalommal azonban a díjkötelezettnek kell felkeresni az adóügyi irodát a nyilvántartásba vételhez, ez alkalommal jut hozzá a bevallásához és csekkéhez.

A méltányossági eljáráshoz, illetve fizetési könnyítés iránti kérelemhez az illeték megfizetésén felül az adóhatóság által rendszeresített adatlapon nyilatkozni kell a kérelmező és a vele együtt élő családtagok jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeiről. Az adóhatóság az adatlapban közölt adatokat értékelve, összegezve, a törvényben foglalt szempontokat is szem előtt tartva hozza meg mérlegelési jogkörben az ügyfél kérelmére a határozatot. Adómérséklés csak magánszemélyek részére biztosítható és abban az esetben, ha az eljárás lefolytatását követően megállapítható, hogy az adó megfizetése adózó és a vele közös háztartásban élők megélhetését súlyosan veszélyeztetné. A fizetési könnyítés engedélyezését is feltételhez köti a törvény. Ez a kedvezményes fizetési mód bizonyítottan átmeneti fizetési nehézség esetében engedélyezhető, de csak abban az esetben, ha a tartozás kialakulása adózó részére nem róható fel, az adó rendezése érdekében úgy járt el, ahogy tőle elvárható. További törvényi feltétel, hogy az adózó – az átmeneti fizetési nehézség okainak feltárása mellett – a későbbi megfizetés garanciáit is bemutassa az eljárás során.